Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
hol áz apátsági templomban három mellékoltáron dolgozik, 1734-ben a keresztutat és a főoltár reliefjeit késziti, 1735-ben a kincstár portáléja fölé Madonna-szobrot farag. 1738-ban az altenburgi apátság lépcsőházában készít szoborcsoportozatot statuam samt Schwan unter der Stiege mit einer Muschel, 1 ) 1742-ben a kremsi plébániatemplom Nep. Szent János oltárát készítette el. 2 ) 1744-ben a sanctpölteni dómban a keresztoltáron dolgozik, 1751-ben Stein a. D. plébániatemplom főoltárán. 1754ben Mária-Taferl mellékoltár terveit készíti el, melyek nem kerültek kivitelre, 1753-ban Gobelsburgban a plébániatemplom főoltárát készíti. 1757-ben a bécsi akadémia tanára lesz, ekkor készíti bemutatkozási művét Minerva über Neid und Unwissenheit siegend. 3 ) 1764-ben Harrach gróf síremléke utolsó műve, 1774 ben Bécsben meghal. 4 ) Donner legtehetségesebb és legismertebb tanítványa volt. Ä győri emlék a 31 éves, lobogó temperamentuma művész kezétől származik, aki mesterétől, Donnertől örökölte a barokk olaszos, nemes formáit. Csak Donner halála után sodorta őt is a klasszicizmus felé korának stílusáramlata. Ennek a késői korszaknak gyümölcse, a Minerva, már tárgyánál fogva is különbözik a frigyládától. Korábbi művei nagyrészt elpusztultak, vagy kiadatlanok. Ezért arra vagyunk utalva, hogy a frigyláda és a Minerva, két, időben és tárgyban egymástól messze álló mű között keressünk közös stílussajátságokat. Mindkét alkotáson Donner hatása látszik, a győriben természetesen erősebben. Mindkettőben kitűnik az olasz szépségideálra való törekvés, a fej előkelő finom tartása, a kezek és a lábak kecses, szinte keresett elhelyezése, a mély redőkezelés. A győrin mindez több élénkséggel, mozgalmassággal, mint a már lehiggadt stílusú bécsi Minerván. Giuliani helyett tehát inkább Schletterer Jakabnak, Donner tanítványának tulajdonítjuk a frigyládát, amivel a szembetűnő Donner-hatás is meggyőzőbb magyarázatot nyer. Tekintettel arra, hogy az emlékmű III. Károly rendeletére készült, figyelembe kell venni azt is, hogy Schletterer közelebb állt az udvarhoz, mint Giuliani. A székesegyház déli oldalán, nem is a tér közepén, áll a Szent Mihály-szobor. 1764-ben emeltette Győr vármegye törvényszéke Seregély Istvánnal, 5 ) aki züllött emberekkel szövetkezett az ördöggel való cimborálásra, s akinek ezért 150 aranyat kellett az ördög legnagyobb ellenségének tiszteletére fordítania. 6 ) Háromszögletű volutás, építészeti alapon, golyókon álló obeliszk tetején a kitárt szárnyú arkangyal íángpalosát magasra emeli, baljában paizsot tart és lesújtani készül a mélybe bukó sátánra. Az obeliszken Qais ut Deus feliratot olvasunk. A szobor a tér1 ) österreichische Kunsttopographie Bd. IV. 95. 2 ) U. o. Bd. I. 216. és L. 3 ) Tietze — Conrat: Österrechische Barockplastik. Repr. Abb. 62. 4 ) Riesenhuber. i. m. 472. s | L. Valló István : Győr. (Útmutató.) Ê ) Győr vm. lvt. A 1761. nr. 2029. 1762. márc. 13-án kelt ítélet.
