Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
Sok viszontagságon, átépítésen ment át a tatárjárás óta a székesegyház, mely épen azért, mivel minden kor rányomta bélyegét, nemcsak Győr legértékesebb es legművészibb temploma, hanem az egész ország egyik építészeti nevezetessége is. A székesegyházzal szemben emelkedő püspökvár mai alakját, nagyrészben szintén Zichy püspöknek köszönheti, ő építtette át saját székházául. Hunfalvy János rajzain 1856-ban még barokksisakot látunk tornya tetején. 1 ) A székesegyháztól keletre a Káptalandomb lábánál áll Győr legszebb barokk szobrászati emléke, a Frigyláda. 1731-ben emeltette III. Károly. Az 1729.-iki úrnapi körmeneten egy szökött katona üldözése közben kiverték az Oltáriszentséget a pap kezéből s az a földre esett. Engesztelésül aranyozott frigyládába tették a széttiport ostyarészeket és a megszentelt földet. 1 ') A szokásos barokkvolutával ellátott négyszögű talapzat első oldalát a Kálvária kőbefaragott domborműve díszíti. A hátsó oldalán latin nyelvű felírás mondja el, hogy III.-Károly 1731-ben az (isteni harag kiengesztelésére állíttatta. Két életnagyságon felüli angyal kecses mozdulattal emeli feje fölé a ládát, melynek tetején fénysugárban a misztikus bárány van elhelyezve. A nyugodt építészeti talapzatról szinte ellöki magát a két heves, örvénylő mozgásban mintázott angyal, kitárt szárnyakkal, lobogó ruhában. A tartalmi elgondolás Adolf von Albrecht császári tanácsostól származik, pontos leírása ma is olvasható a bécsi Hofbibliotek-ban. :i ) Bár a leírás pontosan meghatározza az emlék felépítésének módját, a művészre legjellemzőbb két angyalról csak ennyit mond: Zwei grosse tragende Engeln — tehát a művész keze egyáltalán nem volt megkötve. Pigler a frigyládát Giovanni Giulianinak tulajdonítja, noha a heiligenkreuzi kút, mellyel való összehasonlításból vonja le következtetését, mozgalmasságban és lendületben egyaránt mögötte marad a győri szobor mesterének. Pigler nem vette észre a jobboldali angyal lába alatt a felhőre bevésett S T E R F maiusculás szignatúrát, amelyre Somogyi Antal tett figyelmessé: ez teljesen kirekeszti Giuliani szerzőségét. A kétségkívül rövidített feliratot Schletterer Jakab bécsi akadémiai szobrász nevével véljük azonosítani. Nevének első, középső és utolsó két betűjéből alkotta a rövidített szignatúrát, mig az F a fecit rövidítése. Schletterer Jakab 1700-ban született a tiroli Weimban, Bécsben Stanettitől tanult, majd Donner tanítványa és 1725-ben vele együtt dolgozik Salzburgban. Innen ismét Bécsbe jön, hol akadémiai szobrász lesz. 1731-ig nem tudunk róla, munkásságába tehát nagyon jól bele lehet illeszteni az 1731-iki győri tartózkodást. 1732*ben Zwettlbe megy, *) Szépművészeti Múzeum, Történeti képcsarnok. Győr. 2 ) Romer Floris: Régészeti levelek. Vasárnapi Újság. 1680. 52. sz. 3 ) Pigler A.: A győri Szent Ignác templom és mennyezetképei. 5. 1. 1. jegyzet alatt közli a leírást.
