Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
Az építés gyorsan halad előre. Homlokzatát négy falpillér három részre osztja, a sima falfelületei a félköríves ablakok és ajtó és az ezek körül húzódó rokokó virágornamentika teszi változatossá. Kiemelkedő egyenes párkányra épített háromszögű oromfalát voluták fogják közre. A templom karcsú tornya az apsis baloldalán emelkedik. A belső teret keletről és nyugatról egy-egy, délről pedig két ablak világítja meg. A főoltár 1744-ben készült, 1 ) zöldre márványozott fából. A tabernákulum mellett egy-egy finom vonalvezetéssel faragott angyal térdel. A főoltárkép nem az eredeti, Szent Annát ábrázolja; jelentéktelen munka. 1746-ban készült el a Szentháromság-oltár, melynek nyoma veszett. A Szent Erzsébet-oltárról nem tudni, mikor készült. Az oltárkép gazdag hermelin-palástban, Magyarországi Szent Erzsébetet ábrázolja, amint kíséretével keresetten lépdel és kecsesen nyújtja az alamizsnát. A 18. század végén festhette egy külsőségekre törekvő rokokó festő. A szószékről nem szól az 1872. évi canonica visitatio, a mult század végén állíthatták a Szentháromság-oltár helyére. 2 ) A kis templom helyes arányaival, nemes egyszerűségével kellemesen hat. Belseje is egyszerű, berendezése igénytelen, de ízléses: nem díszítik ízléstelen tucatmunkák. Nem sokkal később, 1746-ban Német Ispitát is építenek. 1745-ben tette az alapítványt Haberle Cecilia, Haberle Wolf gangnak, a királyi építkezések győri elnökének özvegye. Mária Terézia jóváhagyása után elkezdték az építést, de csak 1768-ban, Pfütschner győri kanonok adománya teszi lehetővé, hogy mai arányaiban a hosszú egyenes házat és mellette a kis templomot felépítsék. 3 ) A templomnak csak a homlokzata érdemel említést. A sima falat, korinthusi pillérek három részre osztják, középen sima ajtó, háromszögű timpanonnal, felette félkörívval záródó ablak. Az oromfal a kis karcsú toronyba felfelé tör, s a függőleges irányt hangsúlyozzák a kétszer csavarodó meredek voluták is. A templom belseje hasonló a ;Magyar Ispita templomához, azzal a különbséggel, hogy itt már több az aranyozott, barokk ornamentika, amely a belsőt zsúfolttá, kevésbbé művészivé teszi. A Liber ecclesiast. civitatis Jaurinensis emlékezik a Mularcz Henrik által 1773-ban alapított városi kórházról is, mely a legújabb időig Újváros városrészben állott fenn; nem régen pedig az újonnan épült városi közkórházba költözött át. 4 ) Ugyancsak az említett Liber Eccl. íszól a Szent József-templomról 5 ) is: ezt 1876ban újjáépítették Győrújvárosban; ma Urunk színeváltozásának címét viseli. 1 ) Canonica visitatio. i. h. 2 ) U. o. 3 ) Országos levéltár. Acta ecclesiastica civitatis Jaurinensis. Fassiones circa statum Xenodochii Germanici. G. 31. 4 ) Petz Aladár dr. : Győr szab. kir. város Szentháromság-közkórházainak múltja és jelene 1749—1928. 5 ) Országos levéltár G. 31. f. 61.
