Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
azt, hogy a renaissance nálunk nem elszigetelt udvari kultúra volt, hanem átment a közízlésbe és a meg nem szállott területeken a 17. századig uralkodott. 3. Barokk egyházi műemlékek. A török 1598-ban kivonult Győrből, a felszabadult területen tehát már a 17. század elején megkezdődhetett a Habsburgok uralma alatt a barokk szellemben való megújhodás. A magyar művelődés ezúttal is fogékony lélekkel fogadta a nyugati kultúrhatásokat, a művészet akkor alakult új formanyelvét. Az olasz hatásokból keletkezett, de már helyivé vált hagyományok miatt azonban nem veszi iát változatlanul az osztrák barokkot, hanem, mint eddig is tette, most is a stílus eredetéhez, közvetlenül Olaszországhoz is fordul indításért. A Palladio-szerű, késő renaissance hatásának tulajdonítható, hogy, mikor az osztrák »Hofbarokk« teljes virágzásban volt, a magyar emlékeken még mindig van valami a renaissance harmóniájából, mely a 18. században a klasszicizáló tendenciában diadalra is jut. A bécsi udvarnak, mely Ausztria barokk-építkezéseinél hangadó volt, nálunk nem volt (irányító szerepe. A magyar barokképületek megrendelői a magyar főpapok, főurak és az egyházi rendek, s ha idegen építészre bízzák is a munkát, ízlésükkel maguk irányítják őket. Győr barokk műemlékeit is ezek a nagy egyéniségek hívták életre. Széchenyi György győri püspök volt az első barokk-kori főpap, aki a város újjáépítésére sokat és szívesen áldozott. Telket vesz, amelyen felépíti a jezsuita-rendházat. 1 ) 1634-ben 50 ezer forintot ad a rendnek, 1660-ban 25 ezer forint költséggel befejezi a székesegyház restaurálását, 1666-ban megalapítja a Magyar Ispitát (ispotály, kórház, menház) és részükre házat vesz. Építtetett még püspöki líceumot és nemesi konviktust is. 2 ) A bíboros Keresztély Ágost szász herceg a következő nagy egyéniség a győri püspökök sorában (1696—1725). Protestáns családból származott, I. János György szász választó unokája volt, de családja Pfalz és Brandenburg előretörésével elvesztette a vezető szerepet. Az ifjú herceg résztvett a török háborúkban, ott van Buda visszafoglalásánál, majd 1689-ben áttér a katholikus hitre. 1691-ben theológiai tanulmányokba kezd s 1696-ban már győri püspök, 1701-ben a spanyol örökösödési háborúban a császár követe és megbízottja. 3 ) Széles látókörű, nagy műveltségű ember volt, korának jellegzetes képviselője. Fényes udvart tart a barokk minden pompájával, de lelkében a konvertiták buzgalma ég, canonica visitaJ ) A bejárat fölött a következő fölírat áll : Georgius Széchenyi Arhiepiscopus Golocensis collegium hoc societati Jesu, anno. 1667. 2 ) Győr történeti és régészeti füzetek. 1860. 247. és 1861. 188. 3 ) Mihályi Ernő : Egy barokk főpap a győri püspöki széken. Pannonh. Sz. 1931. V. 25-31. 1.
