Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
Győr műemlékei. Győr történeti jelentőségét szerencsés földrajzi fekvésének köszönheti. A Duna északról, a Rába nyugatról mindig természetes védelmet nyújtott a torkolatnál épült városnak. A rómaiak már megerősített várost találnak itt, amelyet a kelták neveztek el Arrabonnának. Az 5. században a hunok, majd a gótok, avarok, Nagy Károly, Szvatopluk uralma alá kerül. A 9. században, a magyarok bejövetelekor, Győr és környéke a fejedelmi család települő helye lesz, Szent István pedig vár-ispánság székhelyévé teszi és püspökséget alapít. 1044-ben Aba Sámuel foglalja el, 1241-ben, a tatárjárás előtt, Frigyes osztrák herceg dúlja és égeti föl a várost, 1242-ben a tatárok pusztítják, 1271-ben Ottokár cseh király foglalja el. A magyarok hamarosan visszaveszik, s még lebben az évben kapja Győr szabadságlevelét V. Istvántól. Rövid időre csöndes fejlődés évei következnek, de 1526-ban a török már a falakig nyomul. A német seregek is pusztítanak, Lamberg 1529-ben felgyújtja a várost, s ekkor pusztulnak 1 el a gótikus emlékek. 1539-ben Török Bálint égeti föl, úgy hogy 1562-től 1567-ig királyi rendeletre építik újjá az egész várost. — 1594-ben a török mégis elfoglalja és négy évig tartja a félhold uralma alatt, míg Schwartzenberg és Pálffy felszabadítják. Alig kezdődik azonban a város újjáépítése, 1647-ben tűz üt ki, mely ismét végigsöpör a városon, 1563-ban Montecuccoli újjáépíti a falakat, ekkor a vár már a király tulajdona. A Habsburgok felismerték Győr fontosságát, végváruk volt ez a török ellen is, de a nemzeti fölkelésekkel és a protestáns áramlatokkal szemben is. Győr a Habsburg-uralom folyamán részese lesz a monarchia barokk műveltségének. A barokk művészet már a 17. század közepén a Szent Ignác-templom építésével bevonul Győrré, hogy a 18. században általános érvényre jutva, megalkossa az egész város barokk képét. Az ország felszabadítása után innen indul meg a katolikus restauráció, — a győri jezsuita rendházból indulnak el a páterek, hogy az ország szívében a lelkek térítésével párhuzamosan elterjesszék a barokk művészet gondolat- és formavilágát is. 1 ) A török hódítás után a barokk szellem az egész országban uralomra jutva, a 18. században a vallásos és nemzeti szellem megerősödéséhez, az új Regnum Marianum kialakulásához vezet. 2 ) *) Pigler A.: A győri szent Ignác templom és mennyezetképei. Budapest, 1923. 19. 1. 2 ) Szegfű Gy. : Magyar történet VI. 135 1.
