Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor
egységébe állította s először aktját rajzolta meg, tanulmányozva minden izom és mozdulat értékét, s ezután öltöztette fel fokozatosan s végül adta rá a történelmi öltönyt. De ekkor már ismerte hőse testének külön életét. Ez a sajátság a legnagyobb mesterek, a Raffaellok tehetségében gyökerezik, Liezen-Mayer ebben a legnagyobb mesterek nyomain járt. Technikája e sajátságának meglepő bizonyítékai a Szépművészeti Múzeumban őrzött Szent Erzsébet-rajzai. 1 ) Az egyik rajz adja a szerkezet megfogalmazásai. Már kibontakozik a palástját kitáró nőalak s előtte másik kuporog; a hátul leselkedő alaknak is fellelhető a körvonala. A következő rajz Szent Erzsébet átütő erejű alakját adja, beállítása már a szerkezeti megfogalmazáshoz hangolódik s élesen szembetűnik, miként tanulmányozta a mester a tökéletes női test minden izomrezdülését, a vonalak lendületét, hogy kellően öltöztetni tudja modelljét. Ezután következett a lassú öltöztetés. A közbeeső rajzokat ugyan nem ismerjük, a műalkotás teljes kifejtésének vonalát azonban más képek rajzaival egészíthetjük ki. Van a Szépművészeti Alúzeumban Szent Erzsébet rózsalegendájándk egy rajza, mely a modellt már csak'félaktban ábrázolja hátáról lehulló és ölében összefogott köpenyeggel, amelyből öblöt formál, abban vannak a rózsák. Van aztán külön fejtanúlmánya a Szent Erzsébethez. S ezek a rajzok mind a nagyvonalú testmeglátásra vallanak. Az emberi léleknek az örök emberi testen keresztül való keresésével függ össze Liezen-Mayer arckép-művészete. Tehetségének ezt az oldalát helyesen ismerték fel korában, amikor valóságos divat volt Liezen-Mayérrel arcképet festetni. A hatalmasságok festője a bécsi császári udvar tagjainak, a bajor királyi családnak, a württembergi hercegi sarjadékoknak ad életet vásznán. Sok arcképet fest és öntudatosan fest, mert maga is ismeri az arc vonásaiból lelket megfogó tehetségét, de az ilyen megrendelés terhére van, ezért menekül Bécsből is. Minden arcképének van valami egyéni értéke, a modell lelkének és az ő lelkének szintézise ez. Nem a .külsőséget, a ruhát hangsúlyozza ki (mint történelmi képein sem), a jellem képét szeretné összegezni a szemekben, az arc vonásaiban. Arcképművészetének úgyszólván minden sajátságát híven tükrözteti a már említett önarcképe feleségével. Az arc tökéletes hűsége nem volt számára közömbös. Barátjának, Wagner Sándornak és tanítványainak, László Fülöpnek, Batlitz Ottónak róla készített képei tanúskodnak saját arcvonásainak ismeretéről, feleségének arcképhűségét pedig Margaréta és az esztergomi Szent Erzsébet arcvonásaival ellenőrizhetjük. Ennek a képnek gondolata az este megpihenő művészházaspár hangulata. Távol az élet sokütemes, zakatoló zajától, itt e kis fénysziget mellett húzódik meg a két'egymásnak szánt l ) A Grafikai Gyú'-Vményben 1520-1905., Sz. N. 1552—1950., Sz. N. 1559—1905., Sz. N. 154 905. számok alatt.
