Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése

igen sok iniciativát szolgáltattak a természettudományoknak és a matematikának és igen sok esetben ösztönözték azt kutatásra és elméleti vizsgálódásra, ami viszont fejlesztette az elméleti tudományokat; végeredményben tehát természettudomány és technika egymásra igen hasznos és termékenyítő kölcsönhatással voltak és vannak. Mint már említettem »alkalmazott természettudomány«-nak is definiálják s bár Hardensett ezt a definíciót kevésnek, szűknek találja s a technikát sokkal magasabb helyre sorozza (csak a technika gyakorlati, kivitelező részére fogadja azt el, nem pedig annak tulajdonképeni lényegbeli, eszmei részére), én elfogadhatónak és eléggé méltónak is találom az »alkalmazott tudomány « elnevezést, éppen úgy, mint alkalmazott tudomány az orvostudomány is, mely kémián, fizikán, biológián stb. felépítve áldást hozó alkalmazását adja teoretikus tudományos alapjának. Hibájául róják fel azt is, hogy a technikai alkotások nem szépek, hogy elcsúfítják a természetet stb.; az ilyen panasz csak inkább hangzatos, mint általános és igaz, mert azt csak mégsem lehet mondani, hogy például budapesti hídjaink, a Halász-bástya, vagy a Semmering-vasút vonalvezetése, viaduktjai, vagy egy robogó gyorsvonat (nekem egyénileg még mindig a legszebb és legimpozánsabb látvány) nem szépek és elcsúfítják a környezetet. Eltekintve attól, hogy absolut szép tulajdonképen nincs is, bizonyára vannak nem szép műszaki alkotások is éppen úgy, mint nem szép képek, szobrok, költemények stb. is vannak, annyi azonban bizonyos, hogy a technika mindig igyekezett az esztétika kívánalmainak megfelelni és ha mai szemmel nézve rámondjuk is — még mi technikusok is, véleményem szerint helytelenül —, hogy például a régi, ornamentikával és oszlopokkal díszített gépek nem szépek, azok akkor, a kortársak szemével nézve mégis szépek voltak és megfeleltek az akkori ízlésnek épp úgy, mint például nemrég még a Ibarokk volt szép, ma pedig inkább a modern, egyenes vonalú stílust tartják szépnek. A nemrég Győrött is járt berlini filozófus, Max Dessoir, egy Goethéről tartott előadásában azt mondta: »A fejlődés Goethe halála óta a mai napig az esztétikai műveltségtől a szociális tevékenységhez vezet, a geniális egyedtől az organizációhoz, a tiszta tudománytól a technikához. Kultúránk a géptechnika dacára, vagy éppen ez láltal teremtő, alkotó lehet és így a művészetnek biztos és természetes helye van a technikában.« íme, megdől az a vád is, hogy a technika művészetellenes volna. Apróságok ezek, nem is fontosak. De jellemző, hogy még ilyeneket is felhoznak a technika ellen és ezért pár szóval erre is ki kellett térnem. í). A mérnök. Ámde bármiként vélekedik is a világ a technika hasznos vagy káros voltáról, annyi bizonyos, hogy bennünket mérnököket