Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Hoffmann Adolf: A műszaki munka értékelése

ezeknek a laudatores temporis acti-knak is van házukban gázvezeték és villanyvilágítás, koksszal vagy brikettel fűtik kályháikat, talán központi melegvízfűtésük és fürdőberendezésük is van, sőt porszivójuk és mosógépük is, — hogy csak néhányat említsünk a sok ezer, kényelmet és könnyítést adó berendezésből." Szívesen belátom én is, hogij a fogaskerekű- vagy sodronykötélvasut nagyon lecsökkentette a hegymászás romantikáját, talán meg is 'szűntette a hegyimanók és koboldok uralmát, valamint hogy a villanyvilágítás kiölte a faggyugyertya-romantikát; de nem hiszem, hogy ez valami nagy kárára volt az emberiségnek vagy a kultúrának. Egy példát a régebbi időkből is: „Hongkongban nem ismerik a lovat, hanem a legnagyobb terhet is emberek húzzák. Téglát, fái, földet és más hasonlót nagy, kétkerekű kordékra raknak, elébe fognak 10—15 embert aztán hajrá előre, csak éppen a korbács hiányzik. Elmondták nekem — így írja tovább Molisch A felkelő nap országában c. könyvében, — hogy amikor lovakat szállítottak ide a munkához, a kulik megmérgezték őket, mert gyűlölt versenytársakat láttak bennük. A kulik végzik a nehéz munkákat és mindazt, ami a fehér ember birodalmában a lóra, teherautóra és gépre hárul, azt itt az embernek kell elvégeznie." Ezt olvasva önkéntelenül az a kérdés támad fel bennem, hogy ezek a tecnnika nélkül élő emberek boldogabbak, lélekben emelkedettebbek-e, mint az autó, repülőgép és más gépek által megfertőzött fehérek? — Nem is ez a fontos, hanem az, hogy minél több ember, minél többféle lehetőségben találja meg azt, amit ő maga boldogságnak tart. Abban pedig csak nem lehet kétség, hogy ma, éppen a technika alkotásai által, jobb a helyzet, mint régen volt. Mégis csak más, villanyvilágítás mellett millióknak olvasni jól nyomtatott könyveket, mint olajmécses mellett csak százaknak kézírással írt fóliánsokat, és mégis csak jobb a gáztűzhelyen porhanyóra sült bús, mint a »nyereg alatt puhított pecsenyén; mégiis csak könnyebb nyolc vagy ennél is kevesebb óra alatt, gép segítségével, szinte játszva megkeresni a napi kenyeret, mint 12—16 órányi állati munkával; mégis csak könnyebb munkát végez ma ;az assouáni gátnál a pneumatikus fúróval dolgozó munkás, mint végzett a Faraónak gránit oszlopokat kézzel, primitív szárszámmal kifaragó rabszolgája. Igen érdekes az a megállapítás is, melyet egy, Németország új generációival foglalkozó, nem műszaki vonatkozású könyvben (Gründel: Die Sendung der jungen Generation) olvastam: „A rögtönvaló és messzeható iparosodásban például a gépek mindinkább átvették a nehéz munkát, mert azt olcsóbban végezték és a dolgozó ember részére az általános munkamegosztásban csak a gép mellett szükséges segédmunka és felügyeleti tevékenység maradt meg.