Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor

Rz asztalról a lámpa fénye csodálatos melegséggel ül bele a homályba, ahonnan bevágódik a művész kemény, szép férfifeje, amint szeme szinte issza az elébetett könyvből a betűket. R bájos, halvány nőalak enyhe nyugalommal eltekint kézimunkája felett. Szép ez a kis kép s annyira az impresszió melegével hat, hogy aki nem ismeri a művészt, kétségtelenül modern nagy mestereink között keresné alkotóját.

1

) R 80-as években festi meg a két Szent Erzsébet-képet, a nagy magyar szent legendájának számos jelenetét, s 1887-ben Simor János hercegprímás megrendelésére a Menekülés Egyiptomba című képet. Egyre ritkábban fest már nagy történelmi képeket s anélkül, hogy észrevenné, művészetében a mesterének vallott Pilotytól messze eltávolodik. R »Meneküles Egyiptomba« viharos szinkezelésével a színeknek egészen különös értelmet ad, a színek fejezik itt ki a Szent Család aggódó, szorongó hangulatát, a színek láttatják meg a természetnek segítő, együttérző, vagy ellentétes elemeit. Olyan filozófiai mélység és a vallásos tárgynak olyan átértékelt művészete van e képben, amilyet hiába keresnénk Piloty festészetében.

2

) A művészi egyéniség fejlődésének talán ez az utolsó, nagy állomása. Ami ezután következik, értékben már nem irányul felfelé. A mester sokszínű ecsetje egyre erőtlenebb lesz, olykor fel-feltűnik még egy-egy rokkokóba aprózódó barokk hangulat, pl. a hannoveri színház függönyén:

3

) pályája alkonyán is visszacseng lelkében a szülőváros ihlete. Tele van tervvel, gondolattal, nagyszabású álmai vannak a Hohenstaufok történetéről. Ezek azonban mind álmokmaradnak, a súlyos betegség évekig kínozza, míg végez vele. Érdekes a fejlődése. Az utókor úgy ítélkezett, hogy rossz iskolába járt, rossz mestert követett. Művészetének beható tanulmánya azonban azt mutatja, hogy egyénisége a maga beteljesedettségében akaratlanul is levetette magáról az iskolát s ahogy modern kritikusa mondja: »nem Piloty-tanítvány volt LiezenMayer, csak Piloty tanitvanya«.

4

) Tehetsége meghaladta mesteréét Művészetének elsőrendű problémája az emberi lélek, tárgya pedig ennek az emberi léleknek a különböző időkbe és történelembe való kivetítése, megjelenítése volt. A nő érdekelte, aki ma Szent Erzsébet öltönyét veszi magára, holnap mint Weiser Philippin könyörög férjéért, ma a szende Margaréta s holnap szinte az erotikumba hajló szerelmes Julia. Az örök férfit kereste, Szent Erzsébet férjét, Lajos thüringiai őrgrófot, Tannháusert, a szimbólumában is férfi Mefisztót, a Glocke munkás, erős férfiját. S hogy az örök, emberi lélekhez eljusson, a dinamikus izmokból álló, emberi testet tanulmányozta szüntelen. 1

) Dános Géza úr tulajdona. 2

) Megkapó vázlata Dános Géza úr tulajdonában. 3

) Vázlata a Wolfner család tulajdonában, több rajza és nagy kartontervezete a Szépművészeti Múzeumban. 4

) Gyöngyösi Nándor id. m. 7. I.