Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor
Lötz Károly, Székely Bertalan, Benczúr Gyula előbb-utóbb hazakerült. Lelküket újraihlette a magyar levegő, a magyar faj szeretete. Liezen-Mayer nem tudott megválni Münchentől; bárhova ment, sietve visszatért s a magyar nép hivását sem tudta «lfogadni. Lötz Károly, Székely Bertalan, Benczúr Gyula nevét fenntartotta a magyar kegyelet s a modern műtörténeti értékelés már méltó helyüket is igyekszik megállapítani. Liezen-Mayer Sándor kintmaradt s alig néhány év elég volt ahhoz, hogy világsikerekkel kapcsolatos nevét elfeledtessék az újak és nagyok itthon és külföldön. A modern kritika azonban igazságtalannak találja az utókor ítéletét és felülvizsgálását kéri. 1 ) Ügy indult el, mint minden művész. Odahagyta a kicsi győri iskolát, Bécsbe került. Ott megtanult rajzolni, megtanulta a vonalak és az alak tisztaságát, meglátta az örök emberi test tartalmi és alaki szépségét, eljutott az arc és a szemek életéig, az érzelmek, indulatok kifejezéséig. Ezzel a tudással és művészi látókörrel lépett élete végzetes útjára: az Münchenbe vitt. München eleivel nem sokat adott neki. Első tanárai sokkal jelentéktelenebbek voltak ahhoz, hogysem erős egyéniségére hatással lehettek volna. E korból való képei és rajzai a kutató művészi élek kiforratlanságát, zavaros formanyelvét mutatják. Ä bécsi sajátságok még erősen átütnek. Első képe, mit Piloty vezetésével fest meg, a Mária és Erzsébet királynők Nagy Lajos sirjánál még csak legfeljebb erős realizmusával emlékeztet a müncheni iskolára. Egyenes vonalak, tiszta formák, lezárt testegészek, nyugodt színkezelés, az érzelmeknek kissé még erőtlen kifejezése, a síremléken a kivehető felírás s az egésznek falképszerűsége épen nem Piloty-sajátság; a beállítás kétségtelen mesterkéltsége azonban az ő útmutatására vall. A jövő reményét csak a háttér adja: a székesfehérvári templom főhajó ja, amelyben épen Kis Károly koronázása folyik. Itt a színek megélénkülnek, a résztvevő tömegben van valami lendület, a tömjénfüstös levegőben felenged a formák kötöttsége. Ezt a háttért az ifjú művész még lelkében hozta magával, amelyet először Győr barokk hangulata ihletett meg. 2 ) Jelentős állomás Liezen-Mayer művészi egyéniségének fejlődésében 1865-ben a müncheni Akadémia pályatétele. Ez a pályatétel eszméltette életének főtárgyára, Szent Erzsébet alakjára. Ettől kezdve az irgalmasság szentjének alakja vissza-visszatér vásznára, kartonjára s minden időben megihleti. Az Erzsébet szentté avatásának lényegében közös a festészeti problémája a Mária és Erzsébet Nagy Lajos sirjánál című képpel. Itt is nagyméretű szarkofág foglalja el a képnek majdnem felét, a ravatalon fekvő szent itt is tulajdonképen csak szenvedő alakja a cselekménynek, mint a sírban nyugvó nagy király, mégis a szentért, illetőleg a nagy *) Gyöngyösi Nándor id. m. 2 ) A Magyarországi Műegylet adta ki. Engerth Vilmos rajzolta kőre. Értékes vázlata a Szépművészeti Múzeumban van.
