Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Birkás Géza: Egy elzászi francia nemes dunántúli utazása a 18. század második felében

zése érdekel s aki ezenkívül főleg a gazdasági viszonyok iránt érdeklődik és a politizálástól óvakodik. Éles szemmel figyeli meg a dolgokat, igyekszik azoknak okait is megérteni, bírálatukba azonban nem igen bocsátkozik, a kulturális állapotok, műemlé­kek és intézmények iránt pedig majdnem teljesen közönyös. Nin­csen írói ambíciója, sem gyakorlata, az adatokát és benyomáso­kat szárazon veti papirosra, nem ismeri sem a lelkesedést, sem a megbotránkozást. 1772 tavaszán, március és április hóban nagyobb útat tesz Dunántúlon. Utazásának nem volt, úgy látszik, semmi célja, mint a tapasztalatgyűjtés és szórakozás, útitársa egy Parcieux nevű fran­cia volt. Az akkori szokás szerint saját kocsiján utazott, váltott lovakkal. Igen sok panasza van az utakra, melyek egy-két szakasz kivételével szinte járhatatlanok voltak, .sőt néha, amerre jártak, semmi nyoma sem volt az útnak. Először Pozsonyban áll meg, onnan Magyaróvárra, Mosonba, majd Győrbe érkezik. Mosónőn túl húsz hatalmas hajót lát a Dunán felfelé úszni, melyek gabonát szállítottak a mosoni rak­tárakba. Feltűnik neki, hogy ezen a vidéken, ahol óriási legelők váltakoznak művelés alatt álló és parlagon heverő szántóföldek­kel, milyen messze vannak a falvak egymástól. Győr körül .sok szekérrel találkozik, melyek szintén a mosoni raktárakba szállít­ják a gabonát. Győrt a következőkép írja le: »Győr elég nagy város, utcái tágasak. Néhány szép házat lát benne az ember, de viskókat is. Jól megerősített ,hely : egyik oldaláról a Rába és­Rápca (védi), melyek a Dunába ömlenek. A szárazföld felöli rész védőművekkel van ellátva; az erődítések azonban nincsenek valami jókarban. A városnak van egy elég csinos tere, melynek négyszáz lépés lehet a kerülete, középen dombbal, rajta Mária­szoborral, amellyel szemben egy, márvánnyal és arannyal nagy­szerűen díszített templom van. Van még több más szép templom is.« 1 ) *) „La ville de Raab est assez grande ; les rues larges. On y remarque quelques belles maisons, mais aussi des baraques. La place est bien fortifiée ; d' un côté la Raab et la Rabnitz, qui se jettent dans le Danube. Le côté vers terre est garni d' ouvrages. Mais les fortifications ne sont pas des mieux entre­tenues. Une assez jolie place qui peut avoir quatre cents pas de circonférence, au centre une élévation, sur laquelle se trouve une Vierge qui fait face à une église magnifiquement décorée de marbre et d'or. Encore différentes autres belles églises." I. m. 31 1. — Nyilvánvaló, hogy a tér, melyet utazónk érdemes­nek tart felemlíteni, a mai Széchenyi-tér, melynek szép Mária-szobrát Kolonie» Lipót győri püspök emeltette Buda vára 1686-ban történt visszafoglalásának

Next

/
Oldalképek
Tartalom