Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Timár Kálmán: Perdöntés a legrégibb magyar bibliafordítás irodalmi perében

Gálos kétségbe vonta, hogy egyáltalában lefordították a Szentírást. Én megengedem, hogy lefordították, de fordításuk elkallódott. A ránk maradt kódex-biblia nem Tamás és Bálint bibliája, hanem dunántúli szerzetesek munkája. Hogy milyen bibliafordítást látott a névtelen barát, azt nem tudom, de más sem tudhatja kétségtelen bizonyossággal. Hogy melyiket nem láthatta, ahhoz már hozzászólhatok. Megjegyzése nem vonatkozhatik sem a Bécsi-, sem az Apor-kókexre. Az Aporkódexben — mint Fischer is megjegyzi — egyáltalában nem fordul elő a »szent szellet« kifejezés. A Bécsi-kódexben kétszer van »szent szellet« s ugyanannyiszor »szent lelek«. A kettő kiegyenlíti egymást. Az ószövetségi részre e szerint nem jellemző a »szent szellet«. Marad az újszövetségi rész: a Müncheni-kódex. Ennek szövegében kétharmadrészben (20 esetben) van szent szellet s egyharmadrészben (10 esetben) szent lélek. Egyes evangéliumokban ez az arányszám még jobban eltolódik a »szent lelek« javára. Máté evangéliumában »szent szellet« egyáltalában nem fordul elő, csak négyszer »szent lelek«. Márk evangéliumában háromszor van »szent szellet« s ugyanannyiszor »szent lelek«. Máté és Márk evangéliumát, úgyszintén a Bécsi- és Apor-kódexet még a »szent szellet« kifejezésen megbotránkozó krónikás sem tarthatná eretnek fordításnak. A Bécsi- és Müncheni-kódex szövegében együttvéve 22 esetben olvasható szent szellet és 12 esetben szent lélek. A »Spiritus = szellet« és »Spiritus = lelek« fordítás szintén erősen keveredik mind a három kódexben. Ez az arányszám is mutatja, hogy a »Spiritus Sanctus == szent szellet« fordítás korántsem egyedülvaló a bibliában s nem lehet a biblia eretnekségének ismertető jegye vagy bizonyítéka. Nem tarthatunk egy bibliafordítást csupán csak azért huszita jellegűnek, mert a »Spiritus Sanctus«t 22 esetben szent szelletnek fordítja, holott a kárhoztatott kifejezés mellett 12 esetben vele keveredve előfordul a helyesnek tartott szent lélek fordítás is. A szent szellet csupán nyelvi régiség, korántsem eretnekség ismeretető jegye. Komjáti Benedek Szent Pál leveleinek fordításában (Krakó 1533) a »Spiritus« szót hol »lelek«, hol »ihlés« szóval magyarítja. Néha a »szellet« szóra is rájár a nyelve. Nála a »szentlelek« kifejezés mellett épúgy előfordul »szent ihles«. A »szent ihles« a sokat firtatott »szent szellet« párja, époly nyelvi régiség. Komjátira senki sem dobott követ miatta. Rosty Kálmán (1832—1905) jezsuita költőnek A karthágói 12 kis apostol című legendájában kétszer egymásután fordul elő a doxológiaszerű versszak-záradékban Szentlélek helyett szent Fuvallat. íme: S zengik ők: „Imádjuk az örök Atyát, A Fiút, s a kettő szent Fuvallatát!"