Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Timár Kálmán: Perdöntés a legrégibb magyar bibliafordítás irodalmi perében
Perdöntés a legrégibb magyar bibliafordítás irodalmi pőrében. A legrégibb magyar bibliafordítás eredetének kérdése évek óta erősen vitatott kérdés. Katolikus vagy huszita biblia-e? Moldvába menekült huszita papok, vagy pedig dunántúli szerzetesek voltak a bibliafordítók? Ez a kérdés. E körül forog a tudományos vita már 1924 óta a nélkül, hogy a két fél közül egyik is meghajolt volna az ellenfél érvei előtt. Az Aradon megjelenő Vasárnap c. szépirodalmi folyóirat 1930. évi 23. száma Perdöntés a legrégibb magyar bibliafordítás irodalmi pőrében címmel rövid cikket közölt. Az érdemes cikkíró, Fischer Aladár, meggyőződéssel hirdeti, hogy két lapra terjedő hozzászólásával egyszer s mindenkorra eldöntötte a nagy kérdést, melyet nyolc éven át nem tudtak közmegelégedésre dűlőre vinni szaktudósok, még a tanulmányoknak és tudományos előadásoknak egész sorával sem. Tanulmányaimban eddigelé is minden érvet sorra vettem, amit csak felhoztak a biblia huszita eredete mellett; alaposan megvizsgálom azt is, miféle döntő érveket sorakoztat fel Fischer a biblia huszita voltának igazolására. 1. Az irodalmi pör. Legrégibb bibliafordításunk az 1416—1435 közti időből származik. Szövege azonban csak későbbi másolatokban maradt ránk. A másolatok közül a 15. század közepéről való a Bécsikódex, mely a próféták könyvein kívül néhány kisebb ószövetségi könyvet tartalmaz. A négy evangélium fordítását felölelő Müncheni-kódex másolását 1466-ban fejezték be Moldvában. A 15. század végéről való az Apor-kódex, mely a bibliai szövegek közül a Zsoltárok könyvének csonkán fennmaradt fordítását adja a hozzátartozó breviáriumi részletekkel. Régebben e bibliafordítást ferences eredetűnek tartotta az irodalomtörténet, de kapcsolatba hozták a magyarországi és moldvai huszita mozgalommal. A ferences biblia elnevezés egy régi ferencrendi krónikának értesítésén alapul; ámde maga a krónika sem mondja az állítólagos bibliafordítókat, Tamást és Bálintot, a Ferenc-rend tagjainak, hanem Kamonc (ma Kamenica 1 ) kör*) Kamonc a középkorban a kalocsai érsekség szerémi főesperességéhez tartozott.
