Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Szabady Béla: Az ifjabbik Draskovich György győri püspök szerepe a soproni jezsuita kollégium megalapításában
martonba is ez a szándék vitte őket, mert Draskovich már kézbesítette nekik/ a; szerződés másolatát. Kifogásuk az volt most, hogy 1 »nincs pecsét rajta« és a pozsonyi káptalantól kiállított hiteles másolatot kívántak. 1 ) Esterházy szeptember 6.-ára maga elé idézte a polgármestert két tanácsossal és három más polgárral együtt. A király nevében történő idézésnek meg is lett az eredménye: a meghívottak megjelentek, ! de a nagy úr nem volt udvarias velük szemben. Dobronokival együtt átment új várába, Fraknóra és csak este tért vissza, pedig a megidézettek türelmetlenül és — egész joggal — sértődötten várakoztak rája. Az érdemleges tárgyalás így szeptember 7.-re maradt. Ezen már jelenvolt Draskovich püspök is. A tárgyalás nem volt könnyű, mert a soproniak föltételeit Dobronoki atya igen súlyosaknak találta. A nádori dorgálás után több módosítással kapták vissza a szerződéstervezetet és jazSt a parancsot, hogy) a páterok javára történő jelentékeny enyhítéseket a város közönségével is elfogadtassák. A soproni küldöttség ezzel a nádori utasítással tért haza. A következő napon, hétfőn, szeptember 8-án, Esterházy hatlovas fogatán indult. Draskovich püspök is a két jezsuitával. A nem szívesen várt vendégek esti szürkületkor lépték be a városba és a püspök rezidenciájában szállottak meg. Velük volt a nádor »udvari foembere«: Eőrsy Zsigmond is, kinek a következő napon reggel 8 órára összegyülekezett polgársággal kellett megértetnie a nádor üzenetét. Az okos Dobronoki atya kérésére Esterházy jóindulatú szelídséggel írt nekik és ezt Eőrsy maga olvasta föl előttük. 2 ) Mint jó szomszéd kéri őket az engedelmességre és bíztatja őket, hogy a jezsuitákról szóló rágalmakat ők maguk is meg fogják cáfolni, ha közelebbről megismerkednek velük. Egyúttal »derekasabb dologban« segítségét igéri a városnak, ha a vitás két szőllőskert dolgában előzékeny lesz a páterokkal szemben. A nem várt szelídség ugyan jól esett a soproniaknak, de taktikájukon nem változtatott. Három óráig tartó tanácskozásuk vajúdásából újra csak egy fölirat született. Udvarias hálálkodással viszonozzák a nádor jóakaratát, de az ismeretes kifogásra hivatkozva megtagadják a házak átengedését. Föliratuk legérdekesebb része az, melyben a város biztonságát féltik a páterektől. A két ház ugyanis a város magasabb pontján emelkedik és innét ellenséges megszállás idején elpusztítható az egész város. 3 ) Ennél a nevetségesen naiv félelemnél protestáns szempontból alaposabb volt az, hogy a tanács a vallási béke miatt aggódott a páterok megtelepedése esetére. Ilyen előzmények után nem is gondolhatunk másra, mint arra, hogy a soproniak újra csak azt kérik, ne kényszerítse őket a nádor a gyűlölt szerzetesek befogadására legalább is addig, míg a király a regensburgi birodalmi gyűlésről vissza nem érkezik 1 ) L. Draskovich előbb idézett levelét. 2 ) L. S. V. L. lad.: III. C, fasc. : I., num.: 8. 3 ) A Sandgrub, vagyis Fövenyverem-utca, ahol a ma is „colleum"-nak nevezett kettős ház van, valóban elég macfasfekvésű.
