Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Szabady Béla: Az ifjabbik Draskovich György győri püspök szerepe a soproni jezsuita kollégium megalapításában
könyvárúsok élelmessége gyorsan el is terjeszthette közöttük ezeket a tiltott könyveket, melyek úgy előkészítették bennük a talajt, hogy midőn 1522-ben egy Kristóf nevű ferences barát a mai bencés, akkor franciskánus templom szószékén Luther szellemében kezdett prédikálni, már szívesen és megütközés nélkül hallgatták. I. Ferdinánd' uralkodásának végén már csaknem az egész Sopront magával ragadta a németországi vallási forradalom hulláma. A fokozatos lelki előkészület után Miksa protestánsbarát uralkodása alatt azután külsőleg is elszakították őket az egyháztól evangélikus prédikátoraik, kik a maguk dolgait nagyobb tűzzel, kitartással és körültekintéssel intézték, mint a soproni plébánosok és a javadalmas papok az egyházét. Ezen nem szabad csodálkoznunk. A város volt a kegyuruk és egész természetszerűleg csak olyannak fogta pártját, aki — ha katolikus volt is még külsőleg — nem sok veszedelmet hozhatott az új vallásra. A papok egyjmás példáját követve megházasodtak, ami kevés szellemi táplálékot vettek magukhoz, tiltott protestáns könyvekből szerezték. Rudolf uralkodása alatt az idősebb Draskovich és hetesi Pethe Márton püspöksége idejére jól szervezett egyházközségük már diadalmas dacolásra és ellenállásra is tudta a nagyszámú protestánsságot képesíteni az uralkodó és a püspökök parancsaival szemben. 1601 májusában a hivatalos város azt állapította meg magáról, hogy a »polgárság mind az ágostai hitvallást követi és ebben akar élni és meghalni«. Ha papjaikat a városból eltávolították is, lutheranizmusukban csak erősödtek. Az akkori plébános bosszankodva látta, hogy őt teljesen mellőzik a soproniak, a plébániatemplom üres, ellenben vasárnaponkint protestáns prédikáció és ének hallatszik ki minden házból, a szentségek kiszolgáltatásáért Kereszturra és Nyékre járnak. Pedig ebben az időben az erélyes Pethe püspök és káptalana a török hatalmába került Győrből állandó tartózkodásra Sopronba menekült. Ez sem változtatott a katolicizmusra nézve szomorú helyzeten. Bocskay és Bethlen diadalai a soproni protestantizmust még inkább megerősítették. Bár Pázmánynak és munkatársainak eredményes fáradozása lényegesen megjavította az országban a katolicizmus helyzetét, Sopronban az evangélikus egyházközség nem érezte meg az ellenreformáció diadalmas előrehaladását. Az 1625. és 1634/35. évi országgyűlések alkalmával a gyarapodó katolikus fő- és közrendeket bizonyára kellemetlenül érinthette, hogy Sopron vallási szempontból még nem mozdult meg. Pázmányt a Sopronban látottak és hallottak vezették a jezsuita-telepítés gondolatára. 1 ) De elgondolni, megtervezni mindenesetre könnyebb volt, mint megvalósítani. Draskovich erős keze is kellett hozzá a királyi és nádori pártolás mellé, mert e nélkül a rendeletek betűi és fenyegetései kamatozásra képtelen és tehetetlen értékek lettek volna. Azóta is gyűlöletes a neve, igazságtalanul megrajzolt a történelmi arcképe az erőszakos püspöknek. 1 ) A soproii hitújításra vonatkozó adatok Payr Sándornak „A soproni evangélikus egyházközség története" (Sopron, 1917.) cimű művéből valók.
