Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Lugosy István: Győr és vidéke 1848—49-ben. I. közlemény

lése szempontjából nagyfontosságú ütközet mégis csak jelenték­telen utóvéd-csetepaté volt. — Az ütközetben kitűntek Zellen­hoffer ezredes, Szegedy alezredes, Görgei Kornél őrnagy, a nap hőse, az összes részes lovasság és a lovasüteg. Zichy alezredessé lépett elő. Érkezett hirek szerint az ellenség egy csapatja Kőszegen át Budára vonul. Ezért összpontosítás Győrnél és figyelő állás el­foglalása volt a határozat. Görgei vezérkarával 18-án este a sötét­ség beálltával utolsónak érkezik Öttevénybe. De térjünk vissza Győrnek a hadszervezés terén kifejtett ténykedésére. 1 ) Az országgyűlés még szeptember 23-án újabb 14 honvédzászlóalj felállítását rendelte el. Győrött a 23. zászlóalj ala­kult Győr—Mosón—Sopron vármegyék lakosságából, 1400 főnyi állománnyal, köztük 18 tisztjelölttel. Parancsnoka Haas Károly százados lett. A lakosság lelkes áldozatkészsége hadicélokra 5944 ezüstforintot és nagyértékű ezüstneműeket rakott a haza oltá­rára. Győr hölgyei akkor is vállalkoztak betegek és sebesül­tek ápolására, fehérneműek varrására; iparosai pedig ruhát, nyer­get, szíjazatot, lószerszámot, csákót és egyéb hadfelszerelési cik­keket készítettek. Október 21-én jön Kossuth földből nőtt újoncseregével. 2 ) A püspökvárban szállt meg. 23-án viszi a 12.000-nyi még szerve­zetlen és gyakorlatlan sereget, helyesebben csoportot a, parendorfi táborba. Vele mentek a győri nemzetőrök is. A parendorfi csata balsikere főként ez újonccsapatok gyakorlatlanságán múlott. Ne.] állották — köztük a győriek sem — a tűzet. Ujabb »győri futásU rendeztek Mosónőn—Győrön át Komáromig. Csányi főkormány­biztos rendelete nyomán Lukács kormánybiztos — korholó fal­ragaszok kifüggesztése után — a győri nemzetőrséget lefegyve­rezte. A győriek a komáromi kaszásokat vádolták meg a futás el­kezdésével, ám ezek erélyesen tiltakoztak e vád ellen. — Meg kellett írnunk okulás céljából e történeti tényt, hiszen ugyan­ezek a fiúk a honvédek soraiban a kezdeti kudarcok után hősökké fejlődtek. Október 12-én Lukács elrendeli a pinnyédi, újvárosi, majo­roki (Nádorváros) és galambcsárdai sáncok emelését, melyre a városi és megyei lakosságot a közigazgatási tisztviselők felügyelete alatt ásóval, kapával, fogatokkal kirendeli. Nem tudtam biztosan eldönteni, hol volt a Galamb-csárda. Bizonyos, hogy a gönyüj úton volt, Győr közvetlen közelében. Vagy a mai Kiskút helyén, vagy — ami valóbbszinű — a mai likócsi Barcza-kastélyban. Ez u. i. nagy pincékkel van ellátva (ma bivalyistállók) és bizonyos, hogy regále-jogon bort mértek benne. E sáncok a Kollmann-féle erődítési tervek alapján készültek. Emelésükben résztvett a lakos­ság rendre, rangra, nemre való külömbség nélkül. Mind Görgei, mind az osztrákok itt már 48 végén döntő csatára számítottak. 1 ) Szávay id. m. 2 ) Ez az adat megegyezik a bábolnaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom