Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. I. közlemény
4 A székesegyház orgonái Ä székesegyház legrégibb és a 17. század utolsó negyedéig egyetlen zenei hangszere az orgona. Az időpontot, amelyben orgona került a székesegyházba, nem tudjuk megállapítani, de szinte magától érthető dolog, hogy amikor a magyarországi templomokban otthonossá vált, Győr sem maradt orgona nélkül. Mint liturgikus hangszer az egész középkorban ismeretes; Német-, Francia- és Olaszország nagyobb püspöki és kolostori templomaiban helyet foglalt, általános elterjedést mégis csak a 15. században nyert. 1 ) Mint alább részletesen elmondjuk, a 15. század közepén a magyarországi püspöki székesegyházak mellett levő káptalanokban orgonista-kanonokokat találnak, tehát a székesegyházakban orgonák vannak. A kisebb templomokban is épülnek orgonák: Gr. Fraknói Pál özvegye 1452-ben kelt végrendeletében a soproni Szentlélek-templom és a Szent Ferencrendüek temploma számára orgonaépítésről intézkedik. 2 ) Feltétlenül bizonyosra vehetjük, hogy a győri püspökök sem hagyták székeskáptalanukat orgona nélkül. A győri sem maradhatott el a kisebb templomoktól. Okiratszerűen azonban csak a 15. század végén találkozunk orgonistával, akinek hivatala feltételezi az orgonát. 1497—1501. években János, Szent Ferencrendű szerezetes, mint győri mesterkanonok, 1502— 1511. Gyöngyösi Ferenc kanonok végzi az orgonista teendőit. Ügy látszik, Gyöngyösit maga a káptalan képeztette ki orgonistává és már felszenteltetése előtt javadalmat kért neki a püspöktől. 1510-ben mondta újmiséjét, jóllehet 1502-től kanonok már, és ez alkalommal költségeire 3 frtot ajándékozott neki. 3 ) Még másik orgonája is volt a győri székesegyháznak. Szatmáry Ferenc püspök (1495—1508) a 16. század elején a székesegyházhoz csatolva kápolnát építtetett Szent Ferenc tiszteletére és orgonát is állított bele. Gáspárnak, az orgonistának külön szertartáskönyv állott rendelkezésére, melyet hangjegyekkel ő maga látott el. 4 ) Az orgonista a korális énekben is résztvett. Az alapítványi miséken való orgonálásért a kápolna alapítványának jövedelméből is részesedett. Érdekességénél fogva néhány részesedésadatát ide iktatjuk: 1514-ben egyik alkalommal 4 krt, máskor 7 dénárt kapott; 1516-ban egyszer 2 krt, máskor 1 bécsi dénárt; 1517-ben egyik alkalommal 7 dénárt; 1518-ban egyik osztozkodásnál 8 krt kapott. 5 ) A kanonok-orgonista nem győri kivételes dolog; 1446-ban az egri kanonokok között Gleywicz Miklós orgonistát ismerjük; 6 ) *) Toronyay Ferenc : Orgona és orgonálás. 8. 1. 2 ) Vitéz Házi Jenő ; Sopron város tort. Oklevelek III. 394. I. 3 ) Győri kápt. m. Ivt. I. Szám. K. 282. 1. — Bedy Vince dr. kézirata : A győri kápt. tört. a 16. és 17. században. I. rész. A káptalan belső szervezete. *) U. o. Oltárjavadalmak c. fejezet. Szent Ferenc-kápolna. s ) U. o. 6 ) Békefi i. m. 43. I.
