Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Bedy Vince: A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. I. közlemény
A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. — Eredeti okiratok alapján. — EIsö közlemény. Mindazok az intézmények, amelyek vallási életünkkel szervesen összefüggenek, régi keletűek, de a természetes fejlődés folyamatán mentek keresztül, míg a mai korig elértek. Ilyen az egyházi ének és zene is. Tudományos munkák foglalkoznak a fejlődés e folyamatával; de e munkák csak általános képet tárnak elénk, mely a helyi viszonyok szerint igen különbözőképen alakul ki. Az egyes egyházak élete és benne a templomi ének és zene kultúrája még nem talált feldolgozókra. Erre a feladatra vállalkoztunk, mikor a győri székesegyházi ének és zene történetét akarjuk rövid vonásokban megrajzolni. Kár, hogy a legrégibb korból csak gyér adatokat találtunk; de azok is érdemesek a feljegyzésre. Az újabb kor elég anyagot tartott fenn történetünk számára. 1. A székesegyházi iskola növendékei alkotják az énekkart. Korális ének a 17. század végéig. A kat. egyház liturgiája istentiszteletnél megköveteli az éneket; azért bizonyosra kell vennünk, hogy megépítésének idejétől fogva a győri székesegyház sem nélkülözte az éneket és rendes énekeseket. A székesegyházak mellé alapított káptalanokban megtaláljuk a kántorkanonokot, mint az ének vezetőjét, az istentisztelet rendezőjét; segítségére pedig az alkántort (subcantor = succentor), akinek hivatala feltételezi a rendes egyházi éneket. Okirataink világosan tanúskodnak énekkarról, melynek vezetője a succentor, aki a székesegyházi iskolában a kántorkanonok helyett az éneket is tanította. A székesegyházi, más néven káptalani iskola tantárgyai között volt a zene és a gregorián-ének; ezekre épen azért fektettek nagy súlyt, mert növendékeik szerepeltek istentiszteletnél a székesegyházi karban. 1 ) : ) Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. 244-247. 11.
