Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Szabady Béla: Győri kancellár-püspök
A kéttornyú új templom alapkőletételére türelmetlenül készült. Az egyházmegye egy részében kánoni látogatást végeztetett. A paphiány megszűntetését iparkodott elérni azzal is, hogy szegényes és szűk győri rezidenciájában nagyszámú tanulódeák számára is készíttetett szállást. 1 ) A győri vallási statisztika megjavítására is törekedett. 2 ) A nagyobblendületű továbbhaladásban azonban megakasztották azok a politikai bonyodalmak, melyek Bethlen halála után újra nagyobb mértékben foglalkoztatták kényes közügyek intézésével, így- a jó szándéknál alig egy lépéssel jutott tovább, midőn horvátországi utolsó országos kikültetésében szerzett betegsége legszebb férfikorában a halál martalékává tette. 3 ) Akik ismerik hasznos életét, 4 ) megértik hívei és honfitársai igaz szomorúságát, mellyel az általa visszaállított szombathelyi ferences zárda 5 ) új templomának sírboltjába kisérték az 1635. augusztus 25-én 6 ) elhunyt kancellár-püspököt, kiről eddigi világi és egyházi tevékenykedése után az egész országban tudni vélték, hogy az elbetegeskedő Pázmány halála után »az esztergomi érsekségnek állapotjával és reménységével biztatodott.« 7 ) Igyekeztünk egységes jcllemképet nyújtani a kiváló államférfiúról és főpapról, kinek érdemes személyével eddig csak szórványos adatok kapcsán, mellékesen foglalkoztak történetíróink. De egyéniségéről egy jelentős vonással adósak maradtunk. A 17. század politikusának és főpapjának jó gazdának is kellett lennie. A világi és egyházi közélet akkor is nagy anyagi áldozatokat kívánt. A követségbejárás, politikai küldetés jelentékeny költséggel járt. Ezt a szükséges költséget rendesen előlegeznie kellett 1 ) L. alább idézendő utasítását győri udvarbirája részére. 2 ) L. u. ott. 3 ) L. a Draskovich Györgynek Pozsony, 1635. szept. 19-én kelt sk. magyar levelén P. Dobronoki jezsuita atya latin jegyzetét, Soproni Evangélikus Egyházközség levéltárában Dobronoki leveleskönyvét. 11. oldal. 4 ) Sennyey Istvánról részletes életrajz nincsen. Rövid, vázlatos és hibás adatoktól nem ment életrajzot találhatunk Kollányi és Chobot említett műveiben. Bővebb életrajzhoz e sorok irója gyűjti a forrásanyagot. 5 ) V. ö. Karácsonyi János : Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bpest, 1922. 285. 1. Uj templomukat 1634. aug. 2-án Sennyey szentelte fel, ki már évek óta viselte a magyar ferencesek apostoli ügyvivőjének tisztségét is. L. i. műben 262. lapot. 6 ) Halálának helyét és idejét pontosan megállapíthatjuk Draskovich Györgynek Pozsony, 1635. aug. 27-én kelt sk. leveléből, melyet P. Forró Györgyhöz írt. L. Sopr. Evang. Egyh. község levéltárában Dobronoki leveleskönyvének 1. lapját. 177. 1. 4 I0. 7 ) L. Salamon F. i. művében a 67. lapot.