Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 1-3. szám. 1931. január-március - Szabady Béla: Győri kancellár-püspök
Győri kancellár-püspök, mint gazda a 17. században. — Sennyey István győri püspök utasítása győri udvarbirájához 1634. április 26-ról. 1 ) — Sennyey István báró neve nem ismeretlen a 17. század történetében. Pázmány Péteren és Esterházy Miklós nádoron kivül ő volt 1623—1635-ig a magyar közélet irányítója. Ä két vezető egyéniség társaságában nehéz ugyan államférfiúnak kitűnnie, Sennyey mégis tudott súlyt biztosítani szavának. Bár e közlemény legfőbb célja az, hogy mint gazdát mutassa be a kiváló mágnáspüspököt, akitől az államférfiú és eredményesműködésű diplomata nevét sem tagadta meg a történetírás, szükségesnek tartjuk, hogy egész egyéniségére rávilágítsunk legalább néhány vázlatos vonással. Vas megyéből . Erdélybe szakadt főúri család sarja, kissennyei Sennyey Pongrác és keresztúri Dobszay Anna fia volt és 1590-ben született Küküllő várában. 2 ) Gyermekszemmel látta Erdélynek Báthory Zsigmond fejedelem vezetésével folytatott függetlenségi harcát a török uralom ellen, azután szemtanúja volt Basta kegyetlen és elhibázott uralmának. Bocskay győzelmes fölkelése a királyi Magyarországba vetette királyához hű családját, így, bár 8 éves korában náluk kezdte tanulmányait, nem a kolozsvári, hanem a bécsi, prágai, ingolstadti, majd újra 5 a bécsi jezsuiták művelték ki fogékony lelkét. Szíve a papi pálya felé vonzotta, de atyja ellenzése miatt először világi állásban helyezkedett el. Csak atyja korai halála után, 26 éves korában lett a föléledő magyar katolikus egyház képzett és buzgó papja. A tótoktól tarkított Nagyszombat volt első állomása a sokatlátott, művelt fiatal embernek, kit közeli ismerősei angyali lelkületű, kötelességtudó, ékesszavú egyházi férfiúként magasztalnak. 3 ) 1618. március 25-én mint esztergomi kanonok és gömöri főesperes tagja lett a magyar *) Veszprémi káptalani levéltár. Epp. Miscellanea. Capsa : 109. ; n. : 99. Kelt Győrött, 1634. ápr. 26. Sennyey sajátkezű Írásával. 2 ) Ifjúságának adatait Veress Endre cikkéből vesszük. L. Századok 1915. évf. 50—72. 1. 3 ) L. Vatikáni Levéltár. Process. Eccl. 24. kötet, 19—28. 1.
