Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - ADATTÁR - Birkás Géza: Egy régi francia utazó Győrött
esküvők megbízásából két izben Németországban járt. Második útjáról visszatérte után Montmorency herceg sikertelen felkelése után vele együtt elfogták, halálra Ítélték és lefejezték. (1632.) A könyvében leírt levantei útjára, 1 ) mint ahogy munkája előszavában elmondja, a következő esemény adott alkalmat. XIII. Lajos francia király értesült arról, hogy az örmény keresztények Jeruzsálemben és Betlehemben megvesztegetvén némely török tisztviselőket, a szent helyeket birtokukba vették és az őrizetükkel megbízott ferencrendi szerzeteseket el akarták űzni. Ezért bízta meg a király Deshayest azzal, hogy 1621-ben Magyarországon át utazzék Konstantinápolyba, a szultánnál tegye szóvá e visszaéléseket és kérje azok orvoslását. Az útirány megválasztásánál döntő szerepet játszott az a körülmény, hogy Parisból Konstantinápolyba Deshayes szerint hazánkon át vezetett a legszebb és legkényelmesebb ut, melynek egy részét kocsin és hajón lehetett megtenni. Minthogy pedig királya megbízásából, az egyetemes kereszténységet érdeklő némely ügyekben, melyeket pontosabban nem határoz meg, Deshayesnek II. Ferdinánd osztrák császárral és magyar királlyal is voltak tárgyalásai, Bécsben nyolc napot töltött április havában. 400.000 frankot vitt magával, mely összeget XIII. Lajostól azzal a megbízással kapta, hogy abból a szent sírnál egy diszes kápolnát emeltessen. A császár midőn erről tudomást szerzett, azt a tanácsot adta neki, hogy ennyi pénzzel ne kockáztassa meg a Magyarországon való átutazást. Ő azonban megmaradt eredeti terve mellett és május 22-én Bécsből a Dunán útrakelt Magyarországba. Bécsből a császár a határmenti várparancsnokokhoz rendeletet küldött, hogy a francia követet illő fogadtatásban részesítsék és érkezéséről a török hatóságokat is értesítsék, hogy ellátásáról és útjának zavartalan folytatásáról azok is gondoskodjanak. Hogy nagyobb biztonságban utazzanak, a Kis-Dunán mennek, ami azért volt célszerű, mert a Nagy-Duna északi partja mentén Bethlen Gábor hadai táboroztak, amelyekkel nem volt kívánatos a találkozás. Nappal a Dunán eveztek lefelé, éjszakára helységekben nem szálltak meg, hanem amikor beállott az est, kikötöttek valami lakatlan szigeten, csónakjukat a part bokrai közt elrejtették, ők maguk pedig a sziget legsűrűbb részébben sátort vertek és tüzet raktak. Egészen festői utazás lehetett! Pozsony után Győr volt első állomásuk. Győr utazónkat mint vár érdekelte, hiszen tudjuk, hogy Győr a török hódítás következtében a 16. század második felében igen fontos végvárrá, Nyugat védőbástyájává fejlődött, melynek az volt a hivatása, hogy a törököt nyugat felé vezető hódító útjában feltartózb Deshayes ezenkívül még két izben utazott Keleten. Jól ismerte tehát a török birodalmat. Munkáját különösen Jeruzsálemnek és a Szentföldnek pontos és részletes leirása tette kortársai szemében érdekessé és ez magyarázza meg, hogy három kiadást ért meg. Chateaubriand Itinéraire de Paris à Jérusalem cimü hires művében nagy elismeréssel szól róla és a szentsirra vonatkozó részletét szószerint átvette munkájába.
