Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

szerepel Lukács Sándor, Györ város későbbi képviselője és Keresz­tessy Ambrus győri ügyvéd, aki utóbb az 1848-iki népképviseleti országgyűlésen, Balogh Kornél kétszeri megválasztásának meg­semmisítése után az öttevényi kerületnek képviselője és a radiká­lis párt tagja lett; Keresztessy egyébként Hergeszell Ferenc nő­vérének férje s így sógora volt. Keresztessy Ambrus Hergeszell védelmében már e nép­gyűlésen szót emelt, előadván, hogy Hergeszell Ferenc az ominózus tanácsülésen jelen nem volt s határozatában részt nem vett, mire Kálóczy Lajos ekként válaszolt: »kik a gyűlésben részt nem vet­tek, vagy a határozat hozatalában ártatlanok: itt a népgyűlés, ott a szabad sajtó, ha szeretik becsületüket, tisztítsák ki magukat !« A népgyűlés küldöttséget alakított, amely a város tanácsánál tiltakozzék s ebbe a küldöttségbe Hergeszell József földbirtokost és gabonakereskedőt, Ferenc fivérét is beválasztotta. Mindez — mit egyébként a győri Hazánk 1848. 201. számá­ból tudunk - azt mutatja, hogy Hergeszell Ferenc legközelebbi környezetének tudomása és tanúsítása szerint is helytelenítette a tanács maradi-ízű állásfoglalását. Szabadelvű szelleme bizonyára visszariadt a tanács határozatában megnyilvánult irányzattól s ne­hogy mint annak tagja, a nagy nyilvánosság 'előtt a tanácsi hatá­rozat részeseként szerepeljen, mindjárt követjelentésének megtétele után, 1848 április 20-án közzéteszi a Hazánk-ban következő »nyi­latkozatát »E lapnak 201-ik számában érintett f. hó 16-án tartott nép­gyűlésben történtek nyomán enmagam iránti kötelesség érzeténél és Kálóczy Lajos felhívásánál fogva igazolásomra nyilvánítom, miszerint én tegnapi napon volt követjelentésem tétele előtt hiva­talomat át nem vévén, a f. hó 14-én tartott tanácsülésben részt nem vettem, sőt jelen sem voltam. Győr, április 20. 1848. Herge­szell Ferenc Győrvárosi kapitány s. k.« Mindenesetre érdekes tünete az új időknek s az ezekkel ébredő új szellemnek: a szabadsajtó megteremtése után alig egy hónap múlva, népgyűlésen elhangzott váddal szemben s innét kapott felszólításra, a szabadsajtót veszi igénybe a maga reputá­ciójának védelmére s tiltakozik a magisztrátus határozatában való részesség ellen annak egyik oszlopos tagja. III. 1848. évi április 20-án vette tehát át követjelentésének meg­tétele után újból városkapitányi hivatalát Hergeszell Ferenc, me­lyet még egy hónapig, az 1848 május 22-én és következő napjain megtartott általános tisztújításig viselt, hogy az itt vele szemben történt méltatlan bánásmód után búcsút mondjon a város szolgá­latának. Tisztjét csak az év karácsonyán, Windischgrátz vezérleté­vel Győrt megszálló osztrák hadak nyomása alatt, városa és pol­gártársai erdekében vállalta el, ezúttal, mint polgármester, viselve

Next

/
Oldalképek
Tartalom