Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
A 47/48-iki törvényjavaslat a szabad királyi városokról, különösen a városi autonómia dolgában, érdekes összehasonlításokra ad alkalmat a mai jogállapottal szemben. Ezen a téren sokkal magasabb nívón áll még ez a 43-ikinál sokkal konzervatívabb jellegű munkálat is, amely pedig a 43-ikivel szemben például 32 város helyett csak 16-nak kíván az országgyűlésen szavazati jogot biztosítani s ugyancsak a 43-ikival szemben a zsidó vallású egyéneket már kizárja a polgárok sorából, — mint mai törvényeink. Számos egyéb mozzanaton kívül ez is élénk bizonysága, hogy mennyivel éberebb, a köztudatban mennyivel elevenebb volt még abban az időben az önkormányzati eszme s mennyire elhalványult ez különösen a kiegyezést követő időkben, végigmenve a Tisza Kálmán alkotta s a törvényhatósági autonómiát minden téren és minden vonatkozásban kormányhatósági gyámkodás alá helyezett álönkormányzattá züllesztő törvényeken át egészen a legújabb közigazgatási reformokig. : Igy például kimondja a javaslat, hogy a sz. kir. városok szabályrendeleteinek jóváhagyását a m. kir. Helytartó Tanács csak a törvénnyel való ellenkezés vagy az autonom hatáskörön való túlterjeszkedés okából tagadhatja meg, egyéb okból nem. —A főfelügyeletet közigazgatási tekintetben a királyi városok felett a javaslat szerint a Helytartó Tanács gyakorolja, miyégből elrendeli, hogy itt a tanácsosok száma városi egyénekből nevezendő négy tanácsossal szaporíttassék. Ez is olyan gondoskodás a különleges ismereteket és elbírálást igénylő városi érdekekről, aminek példáját közigazgatási rendszerünkben a helyes városkormányzat által megkívánt szervek alkotása terén azóta sem találjuk meg. Végrehajtási tekintetben a közvetlen felügyeletet a királyi városok felett a javaslat szerint a királyi főpolgármester gyakorolja, miért is a városokat kerületekbe csoportosítja s egy-egy kerület élére egy-egy királyi főpolgármester kerülne. A kerületek között .egyiknek Győr a székhelye, ebbe Sopron, Kismarton, Kőszeg és Ruszt kír. városokat osztja be. Érdekes, hogy a javaslat a kir. főpolgármesterek kinevezéséhez jelölési jogot biztosít a királyi városoknak, és csak a városok közgyűlése által ajánlandó egyének közül nevezhet ki a király. Lám! beleszólása az autonómiának abba, hogy a kormányhatóság politikai exponenseként felette ki szerepeljen. Hol vagyunk mi már ettől a gondolkodástól? Viszont az országgyűlési szavazati jogot, melyért királyi városaink évszázadok óta annyi harcot vívtak, ez a javaslat sem biztosítja részükre teljes mértékben. E részben a kír. városokat különböző csoportba osztja; egyes városoknak egész szavazatot biztosít az országgyűlésen, összesen 12-nek, közöttük Győrnek is, más városoknaK csak fél szavazatot, igy például Sopronnak, míg a többieket a követválasztást illetően a vármegyékbe osztja be akként, hogy e városok azon megyék követeinek választásában vesznek részt, melyek területén vannak.
