Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
Pozsony utcáin, előttük cigányzenekarok húzták a magyar nótákat s nagy tömeg kísérte őket. 1 ) November 14-én a két tábla tagjai fényes udvari ebédre voltak hivatalosak; 700 diszmagyaros úr üríti lelkesedve poharát a király és családja egészségére; november 15-én választják meg apja, a boldog emlékű József örökébe nádorrá István főherceget, kit ősi szokás szerint székével együtt háromszor felemelnek, midőn a két tábla együttes ülésén az elnöki széket elfoglalja, A felemelők között volt az »elegyes ülés«-ről felvett jegyzőkönyv tanúsítása szerint gróf Eszterházy Károly, Győrvármegye főispánja is, mint a főrendi tábla tagja. Ezen az országgyűlésen jelenik meg először mint követ, és pedig Pestvármegye követe, Kossuth Lajos, az elközeledő nagy idők Istentől küldetett vezére. — Deák Ferenc, bár Zala most is elküldte követéül, az országgyűlésről eleinte távol maradt. Megjelenik azonban mindjárt a legnagyobb magyar, gróf SzéchenyiIstván, aki a főrendi táblát otthagyja és Sopron megyében történt bukása után Mosón megye mandátumával jön az alsó táblára, hogy itt szállhasson szembe nagy politikai ellenfelével, Kossuth Lajossal. Egykorú írók feljegyzései szerint nem igen tud otthonossá válni az alsó tábla reá nézve idegen légkörében. Első szereplése sem szerencsés, mert Hunkár Antalt, Veszprémvármegyének régi, érdemes követéi gúnyos hangon emlékezteti az 1809-ikj nemesi insurrectió Győr alóli futására, amire Hunkár Antal arcának sebhelyeire mutatva méltatlankodva jegyzi meg, hogy ő ugyan nem futott, mert sebekkel bocítva maradt fekve a csatatéren. Méltatlankodó pisszegés fogadta Széchenyi megjegyzését az ülésen, ki az incidens miatt később Hunkár Antalt lovagiasan meg is követte. \ November 22-én Kossuth már felszólal és sürgeti egy felelős parlamenti kormány kinevezését, hirdetvén, hogy az lesz a Habsburg-ház második megalapítója, aki az abszolutisztikus rendszert alkotmányossá alakítja át. Ebben a beszédében már lényegében benne van az 1848 március 3-iki híres, a 48-as reformokhoz a lökést megadó beszédének tartalma: nem állja tehát helyét ellenfeleinek az az állítása, hogy ezen utóbbi felszólalására csak a februári párizsi forradalom hatását kihasználandó határozta e] magát. Az ellenzék még az országgyűlés összeülése előtt, 1847 jun. 5-én közzétette programmját, melyet Deák Ferenc szerkesztett, de legnagyobb részben oly követelésekből, amelyekért a 30-as években Széchenyi, utóbb pedig Kossuth harcoltak. A programúiban azonban benne van már a felelős kormány, és a népképviselet ^eszméje is. Ki gondolta volna, hogy e kívánalmak már kilenc hónap lejártával aE országgyűlés által megalkotott és a koronás király által szentesített törvényekké válnak? x ) Takács Sándor „A magyar mult tarlójáról" cimü becses munkájában a bécsi levéltárban talált rendőri jelentések alapján jegyzi föl ezt az érdekes adatot.
