Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán
kül tekénteni: erre való nézve Követ Urak sz. kir. Pozsony városának azon kérését, hogy házbirtokossai az országos követek számára kiszolgált szállásokért már őzen országgyűlés alkalmával, mint jövendőben is kármentesittessenek, mint is az osztogató igasisággal tökéletesei] megegyezőt hathatósan pártolni fogják: ugy mindazonáltal, hogy az országos követek szállásaiéri fizetendő üdőszaki dijj egy a főméltőságu királyi Főlovászmester urnák kormánya alatt működendő küldöttség által álapéltasson meg, nehogy az igaz kérésnek megajánlása által az önkénynek és az önhaszonkeresésnek tér nyittasson. Véglére 14-en. Ha több Ttes Vármegyéknek a hírlapok uttyán megismeri azon indétványa, hogy a czéhek országszerte eltörültessenek az országgyűlésen szőnyegre kerülne. Követ Urak azon szempontból kiindulván, hogy a czéhek a mesterségeknek, művészetnek, iparak és a középrend morális állásának nem tsak bölcsője, hanem műhelye és tanodája is, és a czéhek eltörültetése esetére Magyarországi mesterségek az úgyis a létező hátráltató sok OKOIC miatt különiben is nagyon hátramaradót! mesterségek egyenesen sírba laszéttatnának: szavazatokkal oda fognak járulni, hogy minekutánna az 1813. évben a F. M. K. 11. tanács uttyán híresztelt kegyelmes czéhbeli czikkelyek a czéhek elrendelésére nézve oly üdvösek, hogy többet kívánni nem engednek és ezek szoros megtartása mellett a czéi a kívánatig elérhetőnek mutatkozik, Követ Urak J'érfiassan dolgozni fognak, hogy a czéhek tovább is fenntartassanak, a naetalán becsúszott visszaélések pedig ne csak korláloztassanak. hanem gyökerestül kiirtassanak. Adatott Győrbe az 1843. évi május 8-án tartatott vegyes tanácsülésébül. Steffámís József Főbiró m. k. Toscano József szónok m. k A negyedik státus magasabb közjogi positiójára és képviseleti rendszerük átalakítására vonatkozó fejtegetés a főcél. De nagyon érdekes az utasításban a tisztújítás ellen való állásfoglalás és annak indokolása; félti tőle a polgári származású, vagyontalan tisztikar nívóját: rájuk nem áll a törvénynek az a rendelkezése, Imint a megyeire, hogy csak birtokos ember lehet tisztviselő. Helyzetük pedig olyan, hogy »a leghívebb szolgálat mellett is a fondorkodó ármány tut minden városi tisztviselőnek jövendő fe függne.' (Sok esetben valóra vált ez aggodalom a későbbi időkben is!) A »köztargyakbani nyilvanossag«, melyet az alkotmány főtényezőjének, ugy az erény, közélei és közbizalom tanodájának őszintét: elesmérni kelta, a honi nyelv »nyilvanos tárgyalásokra, mindennemű levelezésekre, sőt minden oktatói intezeiekre« alkalmazása, a közteherviselés mind olyan követelmények, melyek már a nemzeti öntudatra ébredt magyarság reformtörekvései közé tartoznak. De már sajátosan városi érdek az az óhaj, hogy az esetben is, ha a közteherviselés nem hozatnék is be, a királyi városokban lakozó nemeseket, ha polgári telkük van vagy mesterséget űznek, kötelezzék a polgári terhek viselésére; hagyományosabb izű, de a polgárság szelleméhez illő, hogy erélyesen állást foglalnak a céhek fennmaradása mellett. Méltányos, és a polgári együttérzésre vall a pozsonyi pol-