Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 8-10. szám. 1931. október-december - Jerfy Géza: Győr város utolsó országgyűlési követe a pozsonyi diétán

ben a vármegyékével egyenlően biztosított, az idők folyamán azonban elsikkadt külön-külön országgyűlési szavazati jogát, mert a fennálló gyakorlat, mely szerint az összes királyi városokat csak együttesen illette egy szavazati jog az országgyűlésen, törvényellenes. Több felszólalását és javaslatát a Rendek helyeselték és elfogadták, de a városok különleges érdekeinek hatályosabb biztosítását kívánó több más indítványának sikere megtört a vármegyék követeinek ellenállásán. Már ezekből is kitűnik, hogy Hergeszell Ferenc az 1847/48. évi utolsó pozsonyi diétán egybegyűlt városi követek karának nem volt jelentéktelen alakja. De mindennél jobban bizonyítja ezt az a tény, hogy annak a »Nador Ö főhercegsége alatt Bécsben menendő nagyobbszeríj országos választmánynak« is tagjává választották, amely a Kossuth Lajos javasolta, korszerű, alkotmányos reformokat sürgető feliratot március 16-án V. Ferdinándnak átadta és a királyi hozzájárulást e reformok országgyűlési tárgyalásához kieszközölte. E reformok az »új Alagyarorszag« kezdetét jelentették. Rendi alkotmányunk helyébe a népképviseletet és a felelős parlamenti kormányrendszert voltak hivatva megteremteni, a jobbágyság és az ősiség megszüntetését: »a magyar argonautaknak« elnevezett küldöttség a zsarnokság Bécsben ülő szörnyének karmai közül, ezt az értékes »aranygyapjut« hozta haza. A küldöttségjárásnak van olyan történelmi jelentősége, mint a március 15-iki pesti eseményeknek: hogy a küldöttségben Győr városának követe is ott volt, az egyként dicsőséget jelent városunkra is, de a követre is. íme! ily dolgokban fáradt akkor Hergeszell Ferenc kapitány uram és nem kihágási alanyokkal bajlódott a győri városházán. Hergeszell tehát a rendi országgyűlésen városunknak utolsó s nern érdemtelen követe volt: megérdemli, hogy életét és működését részletesebben ismertessük és emlékét az utókor számára megörökítsük. Ez a föladat annál is inkább gyümölcsöző, mert Hergeszell Ferenc, akkor mint városi tanácsos, már az előző 1843/44-iki pozsonyi országgyűlésen (Zánthó Mihály városkapitánnyal együtt) követe volt városunknak. A követválasztás részleteiből, a két országgyűlésre vonatkozó követi utasításokból és jelentésekből — a városi levéltár sok becses adatából — városunk közjogi és politikai múltjának nagyon érdekes képe alakul ki. Ezenfelül pedig Hergeszell a 48—49-es nagy időkben országgyűlési működésén kivül városunk közéletének is jelentékeny és érdekes alakja volt, szereplésének egyes mozzanatai és azokból kidomborodó jellemrajza is megérdemlik a vele való foglalatosságot. * * . Hergeszell Ferenc 1806-ban Bakonyszombathelyt Veszprém megyében született. Innét költözött be még mint gyermek hasonnevű atyjával együtt 1812-ben Győrbe. Idősb Hergeszell Ferenc,