Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - ADATTÁR - Pfannl Jenő: Két új metszet Győr váráról

szini munkái jó alapok voltak. Csakhogy Siebmacher igazi művész volt, azért beleadta lapjaiba legjobb tudását, mondhatnók teljesen átfésülte Zimmermann pongyola karcait, helyesebb perspektívát vitt lapjaiba, szervesen elhelyezte a kakasos »kejtornyot«, s bár ezzel a mi szempontunkból hamisított, művészi szempontból messze kimagaslóbbat nyújtott. A két metsző lapjainak megjelenési időpontja állításunknak nem mond ellen. Zimmermann 1602 végén Augsburgban van, metszeteit Dielbaum Eikonographiájában már 1603-ban kiadta. Siebmacher illusztrálta Ortel (Ortelius) Jeromos nürnbergi Ungarische Cronologie-jat, mely 1395-től 1607-ig adja a török háborúk történetét. Tehát 1607 előtt nem jelenhetett meg s így Siebmachernak volt ideje Nürnbergben az Augsburgban 4 év előtt megjelent Cronologie-l megismerhetni. Egyik főértéke tehát Zimmermann munkáinak, hogy alapja lett Siebmacher munkáinak s vele együtt a Siebmacherből merített többi illusztrációnak, melyek eredeti összefüggésére már az előző tanulmányunkban rámutattunk. Másik értéke Zimmermann lapjainak Győr vár belső képe, A már említett kakasos pavilonon kívül különösen érdekes a vár közepén álló magas torony. Ez kétségkívül az ú. n. várostorony. Erről a toronyról alig tudunk valamit, Villányi is csak említi, az 1703-iki telekkönyvben már nem szerepelt. A legrégibb metszeteken még nem találjuk meg. Aginelli Miklós 1566-ban lerajzolta Győrt. Ezt a rajzot véste Hufnagel György 1597-ben rézbe. Itt még nem szerepel a torony, de a kb. a Duna-bástya nyugati sarkától húzott észak—dél-vonal és a várbástya déli sarkától erre húzott merőleges vonal metszőpontjában van egy kisebb torony, amelynek helye megfelelhet a későbbi várostorony helyének. Ez a pont a mai Király-utcából nyíló lépcsőköznek törési helyén van, hol még ma is látható egy szögletes, magas falrész, amely valószínűleg a várostorony alapjához tartozott. Villányi és Szávay is közöl egy alaprajzot Győr váráról a 15—17. század között. A váröv maga Bouttats véste alaprajz (nálunk I. 2. szám). Ezen a négyszögalakú várostorony alaprajza megvan. Oldalai azonban észak—dél, illetve nyugat—keleti irányban futnak, míg Zimmermann lapján 90 fokkal meg vannak .fordítva. Siebmacher is az előbbi állásban véste. Az ismert adatok miatt Siebmacher számunkra nem mérvadó. A szigetszerű krónika-ábrázolásoknál a tornyot mindakét állásban megtaláljuk. A bécsi hadilevéltárban levő tollrajzon, melyben az »ősrajz«-ot sejtjük, kelet—nyugati az állása, de a Birken-krónika Ambling metszetén (II. 20.) Zimmermann-féle beállítású. Ilyen állású még a de Vianen Jaurinum sive Rab lapján is. A többi idetartozó lap erre nézve nem nyújt megnyugtató támpontot. Tehát a metszetek alapján ezt a kérdést nem tudjuk eldönteni, egyedüli támpont, hogy 1566-ban még nem volt. meg, és hogy 1703-ban már nem állt. A várostorony alakját azonban egészen pontosan ismerjük. Nyúlánk, négyszögű torony volt, minden oldalán egy-egy sor