Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 6-7. szám. 1931. június-szeptember - Birkás Géza: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban

ország egyik legérdekesebb vidéke, nézete szerint a legteljesebb mértékben megérdemelné a természetkutatók figyelmét. A Balaton mellékéről Beudant Pécs felé tart. Mielőtt ugyanis hazánknak búcsút mondott volna, látni akarta a pécskörnyéki kőszénbányákat. Ez időben tudomása szerint Magyarországon sem Salgótarján, sem Tata környékén, sem másutt még nem bányásztak kőszenet, csupán Baranyában, Pécs környékén volt néhány kőszénbánya. 1 ) Szántódról Somogy vármegyén át délnek veszi tehát útját rossz utakon, dombos, erdős vidéken, amelyen még néha neki is húznia kell a kocsit. „Toutes ces montagnes" írja, „sont cou­vertes de forêts de chênes ; les chemins sont excessivement mau­vais, et souvent d'une telle raideur, que je craignais à chaque instant de voir les chevaux entraînés en arrière par le poids de la voiture : nous fumes obligés de nous atteler nous-même pour passer beaucoup d'endroits." (II. k. 512. ].) Mire beáll az este, Kiskapoly 2 ) községbe ér, ahol megint nehezen tud megfelelő szállást és ennivalót találni. Kocsija bejár a falu korcsmájába, ahol azonban nem tudnak neki szobát, sem lovainak istállót, és még kevésbé ennivalót adni, még kenyérrel sem tud a korcsmáros szolgálni. Szerencsére kocsisa megismer­kedik egy bocskoros nemessel, aki felajánlja nekik házát. Ez mulatságos egy alak lehetett. „Je trouvai là", írja szerzőnk, „un individu à figure rubiconde, à grandes moustaches pendantes, les cheveux tressés en nattes et tombant ainsi des deux côtés, une loupe au bout du menton, qui, au milieu de cette figure déjà fort singulière, produisait un des effets les plus plaisans. Le bon homme avait un peu bu dans la journée ; il était de bonne humeur, et m'accueillit comme un confrère ivrogne, une fiole à la main, pour m'offrir le pálinka (eau de vie) ! je retins mon rire, et le remerciait le plus poliment qu' il me fut pos­sible . . . J'avais prié la femme de me faire une omelette; mais je m'expliquai probablement si mal, ou bien elle avait si peu Gianone Virgil pécsi nyug. bányatanácsos úrnak szives szóbeli közlése szerint a pécskörnyéki bányákat illetőleg legrégibb adatunk a császvári bányá­ról van 1777-ből, ezután nemsokára veszi kezdetét a vasasi, szabolcsi és pécs­bányatelepi bányák feltárása. Dr. Kogutowicz Károly szerint „1765-ben kezdik meg a Sopron mellett fekvő Brennbergen a szén fejtését - Magyarország terü­letén e'őször. 1780-ban már a Vértes komáromi részében, 1805 ben Esztergom vidékén, 1807-ben pedig Pécs mellett is megkezdik a szén fejtését.'' {Dunántúl és Kisalföld, I. k. Szeged, 1930. 134. 1.) 2 ) Ma : Kapoly, kisközség a tabi járásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom