Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Kolb Lajos: A győri társadalom válsága

nem szabad csak az adottságok felhasználásával megkonstruálni. Számot kell vetni az egész győri közösség, a győri társadalom törekvéseivel, céljaival. Ä győri társadalom életében tehát pezsdítő erejű helyet kell kapnia ezeknek a kérdéseknek. Ismerjék meg azok, akik hivatást vállaltak ennek a városnak sorsa intézésében, a győri társadalom rétegződéseit, az egyes rétegek érdekeit, céljait és keressék meg az érdekek lehetséges összhangját és ebbő) kell felépíteni az új várospolitikát. A társadalom szerepe ebben a kérdésben egyáltalán nem kicsinyelhető le, még akkor sem, ha a társadalom bevonása ezekbe a kérdésekbe talán kissé bonyolult is. Hivatali vezetőinknek a közvetlen érintkezés nexusait kell megteremteni a különböző társadalmi faktorokkal. Gyökeret kell teremteni a maguk számára a győri társadalom életében, amelyik meg fog élénkülni, aktivitásba fog szökkenni azonnal, ha ennek a városnak hivatali elsőségei a maguk polgári helyét is megkeresik a győri társadalom rétegeiben. Azok a kapcsolatok, amelyek hivatali elöljáróinkat ma fűzik a győri társadalom rétegeihez, inkább jóindulatok megnyilatkozásában, mint eredményes megismerésekben és segítésekben jelentkeznek. Hiszen nem lehet ebből a szempontból aktiv értéknek venni, hogy évenkint egyszer vezetőink pontosan megjelennek a különböző kereskedelmi, vagy ipari és más érdekképviseletek közgyűlésein, szólnak — ha szólnak — elismerő mondatokat a győri ipar és kereskedelem jóhíréről stb., evvel azonban sem a bajokat közvetlenül nem látják, sem a segítés módjait nem találhatják. Annak a kérdésnek tehát, hogy mi lehet ennek a városnak a fejlődési iránya, milyen keretekben lehet keresni a kibontakozást, — társadalmunk életében lezajló változással következhet csak az elintézése. Eruptiv, kívánságok teljesüléséért gondoskodó mentalitás billentheti csak helyes útjára a győri társadalom életét, amelyik így a mozdulatlanság csöndjéből az élet dinamikus mozgásáig juthat el. Ezek mellett a jelenségek mellett nem szabad hangtalanul, vagy a kényelmeskedő kimagyárazások ködmenében elhúzni sem hivatali, sem társadalmi vezetőinknek. A társadalmi kasztolódás megindult folyamatát a közös feladatok megismerésének kell felváltani és ennek előmozdítása elsőrangú társadalmi feladata azoknak, akik bürók ajtajai mögött hivatali felelősség útjain kei 1 hogy keressék a városfejlődés útját. így és ezeken az elgondolásokon keresztül kell és lehet útat találni, amelyik a győri társadalmi válság, mint társadalmi és várospolitikai jelenség problemá-