Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Kallós Henrik: Kivételes idők kivételes jelenségei

szakítani, s helyette más, azon az elgondoláson felépülő rendszert kell életbe léptetni, hogy a jó utaknak hasznát látja nemcsak a kereskedelem és ipar, hanem a közlekedést lebonyolító vállalatok és az egész fogyasztóközönség is. Ä fehérből a maga részét mindegyiknek arányosan ki kell vennie. Mondanom sem kell, hogy a gazdasági berendezkedések mellett gondoskodni kell a városnak kulturális, hygienikus és kényelmi berendezésekről. E téren sok hiányt kell pótolnunk. Mert amelyik város az ideérkező idegeneknek nem tud modern, kényelmes megszálló helyet adni, amelyik város polgárai nélkülözik a modern fürdőintézet egészségügyi előnyeit, amelyik város kulturális és társadalmi szükségletek kielégítésére szolgáló helyiségek, ú. m. : színház, kultúrház, vigadó, hangversenyterem létesítéséről nem gondoskodik, amelyik város nyáron porfelhőben úszik, — ligetekben, parkokban szűkölködik, — annak még akkor sem lesz vonzó ereje, ha egyébként gazdasági berendezettségében polgárainak keresetképességét és anyagi megélhetésének lehetőségeit száz százalékban tudja is biztosítani. Höfer Vilmos. Kivételes idők kivételes jelenségei. A Győri Hírlapban közzétett soraimban már felvetettem, hogy a népszámlálás eredményének megállapítása után két kérdéssel kell foglalkozni: mi az ok és mi a teendő? Vélsz Aladár helyesen állapítja meg azokat az okokat, amelyek a népszámlálás ismertetett eredményéhez vezettek. Megállapításaihoz csupán két megjegyzést óhajtok fűzni: 1. Annak, hogy a népesség szaporulata a mi városunkban az utolsó tiz évben az országos átlagon alul maradt, egyik lényeges oka, hogy a trianoni békediktátummal határváros lettünk. Egyik határvárosban sem éri el a szaporulat az országos átlagot, így: Szombathelyt: 1.6%, Esztergomban: 2.5%, Nagykanizsán: 4.20,0, Miskolcon: 7.5°o. Kivétel egyedül Pécs, amelynek szaporulata (300/0), jórészben arra vezethető vissza, hogy Pécs egyetemi várossá lett. 2. A környékbeli falvak (Győrszentiván, Csanakfalú, Bácsa stb.) népességfelduzzadása kétségtelenül szerepel az okok között, ámde ez egyrészt olyan jelenség, amelyet örömmel kell megállapítani (a falun új házak épülése az egész úgynevezett föld-