Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Hőfer Vilmos: Győr és a népszámlálás

alkalmasak az összehasonlításra. Az például, hogy Pécs városnak lakosságát az egyetem megtelepedése 50o/

0-kal megnövesztette, Győr városára a visszafejlődés árnyékát egyáltalában nem boríthatja. Távol van tőlem az, hogy az egész kérdést olyannak minősítsem, mint amely felett minden további nélkül napirendre lehetne térni; foglalkozni vele érdemes is, kell is. De maga a jelenség semmivel sem aggasztóbb annál, mint amilyen aggasztó egyáltalában a világgazdasági helyzetnek felkavart állapota s ennek következményei. Ezeket a következményeket Győr — mivel nagyipari és kereskedelmi berendezettsége a gazdasági organizmusba erősebb kötelékkel kapcsolta be — jobban megérezte; ebből azonban azt a konzekvenciát, hogy az ipari térre irányított várospolitikának a jövőben más célokat kellene maga elé tűzni, a magam részéről sehogyan sem tudnám levonni és nem is tudnám helyeselni. Hogy a gazdasági viszonyok lassú stabilizálódása miként fog bekövetkezni, nemzetközi megállapodások e téren minő alakulásokat fognak létrehozni, ma nem tudhatjuk. Lehet, sőt bizonyos, hogy ezek az alakulások a várospolitika célkitűzéseiben eltolódásokat fognak előidézni, de én meggyőződéssel vallom, hogy Győrnek meg kell maradnia a mellett az irányzat mellett, amely a békeévek áldásos idejében helyesnek bizonyult s a világháborút lezáró ujabb békés korszak bekövetkeztével ismét, helyesnek fog bizonyulni. Győr vagy kereskedelmi és ipari város lehet, — vagy. kiesik a jelentős városok sorából. Más orientáció nem lehetséges. Kérdés, hogy a kialakuló új gazdasági helyzetben az ipari és kereskedelmi élet és fejlődés feltételei meg lesznek-e? Ha abból indulunk ki, hogy a kapitalista gazdasági rend bizonyos korrektivumokkal továbbra is fennmarad, aligha tévedünk, ha a jelek után azt állítjuk, hogy nemzetközi szerződésekkel nagyobb gazdasági területek létesülnek a kisebb államok mai elzárkózottságával szemben. Vannak, akik ettől az alakulástól féltik a magyar ipart. Mult idők tapasztalatai ezt a félelmet nem teszik indokolttá. A magyar iparfejlesztés egyik fényes korszaka olyan időre esik, mikor NagyMagyarország és Ausztria között nem volt vámsorompó, — mikor közös vámterület voltunk. Igaz, hogy abban az időben nagy volt a sóvárgás a közös vámterület megszüntetése után, de az is igaz, hogy közgazdasági kapacitásaink jelentékeny része akkor is hangoztatta a közös vámterület előnyeit s igen jól emlékszem, hogy a közös vámterület hivei között nem az agráristák, hanem az ipari és kereskedelmi érdekeltségek voltak többségben. De az is igaz,