Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Velsz Aladár: Győr a népszámlálás tükrében

A másik nagy gyárunk a magyar waggon- és gépgyár, amely 1887-ben alakult. 1910-ben a gyár összes alkalmazottainak a létszáma 1573 volt, ebből kimondottan gyári munkás 1442 volt, ezek közül 16 nő. 1912-ben 2167 volt a gyár alkalmazottainak a létszáma, ebből munkás 1951 volt. 1914-ben a gyári alkalmazottak létszáma 1832, ebből munkás 1587. Ma, 1930-ban a gyári alkalmazottak létszáma kerekszámban 1000. Sajnos azonban, ezek sem dolgoznak mindennap, hanem felváltva, turnusonként 2—3 napig. Harmadik gyárunk, amely exportra dolgozott, a Gráb M. Fiai viaszosvászongyár volt. Ez a gyár 1906-ban alakult és a munkásoknak a létszáma 1920-ig 250—300 között váltakozott, és pedig úgy, hogy pl. 1910-ben nőalkalmazott volt 232, férfialkalmazott 62. Ez a gyár 1930-ban teljesen üzemen kívül van. Az Olajmúvek r. t., Kohn Adolf és Társa győri cég gyára eredetileg 1832-ben alakult. A gyár alkalmazottainak létszáma 1920-ig állandóan 250—400 munkás között váltakozott, egyik évben több, a másik évben kevesebb, de átlagosan állandóan 300 munkást foglalkoztatott. 1930-ban ezen gyárban az összes alkalmazottainak létszáma 170. Ä Meller-féle olajgyár 1877-ben alakult, állandóan 100—150 munkást foglalkoztatott, ma teljesen üzemen kívül van. Exportra dolgozó jelentős gyár a Koestlin L. és Társa, amely 1900-ban alakult. A gyár alkalmazottainak létszáma 1914-ben 1000 volt, amelyből férfimunkás 200, nő 800 volt. 1930-ban az alkalmazottak létszáma 550 volt. — Hasonlóan exportra dolgozó gyár a Schmiedl H. Lajos-féle csokoládégyár, amely 1879-ben alakult, 1920-ig a gyár alkalmazottainak létszáma 250—300 között váltakozott, ma 100 emberrel dolgozik. Ezek azok a gyárak, amelyek a háború után a legtöbbet veszítettek, holott a város életében a háború előtt a legjelentősebb szerepet vitték, az ő jólétük és boldogulásuk jelentette a város lakosságának is a jólétét és a boldogulását. Ha e gyárak alkalmazottainak létszámát összeadjuk, és pedig a háború előtti közvetlen 1914. évet, illetve az ágy ugy árnál a háború alatti időt véve alapul, az összes alkalmazottak létszáma kitesz 8638-at, ezzel szemben ma. a 7 gyár közül csak 4 van üzemiben, 3 üzemen kívül van és a 4 gyár alkalmazottainak a létszáma 1820. Önként vetődik fel a kérdés, hol van a különbözet? A felelet nem lehet más, mint az, hogy cgyrésze ugyan itt van Győrött,