Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.

II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - SZEMLE - A Győri Szemle ankétje a városfejlődésről - Velsz Aladár: Győr a népszámlálás tükrében

zámoly. Äz említett községek lakosságából kerül ki a győri gyárak munkásainak egy jó része. Ezek a munkások dacára annak, hogy kenyerüket Győrött keresik, mégsem kívánkoznak győri lakosok lenni, mert hiszen a munkahelyüket könnyen elérik és viszont megélhetésük a falvakban mégis könnyebb, mint Győrött. A munkások nincsenek kényszerítve arra, hogy Győrött telepedjenek le, Győrbe bejönnek reggel, hazamennek délután 3—4 órakor, s akkor még elég idejük marad arra, különösen a nyári hónapokban, hogy a kis kertjükben, vagy bérelt, esetleg tulajdonukat képező kisebb földterületeken gazdálkodjanak, állatokat és baromfiakat neveljenek és ezzel segítsék elő megélhetésüket. Győrnek ebben a vonatkozásban nincs tehát felszívó ereje A környékben lakó, de Győrött dolgozó gyári munkásokat nem kényszeríti semmi, hogy Győrött telepedjenek le. A kedvező közlekedési és az olcsóbb megélhetési viszonyokon kívül a falvakba köti a lakosokat még az is, hogy az 1920. és 1930. évek között végrehajtott földbirtokrendezési és házhelyrendezési eljárás során az ú. n. nincstelenek, gyári munkások, földnélküli földmunkások a községekben házhelyhez és kisebb földhöz jutottak, a házhelyen kevés anyagi erővel házat építettek és ez olyan vonzóerővel van rájuk, hogy onnét egyáltalában nem kívánkoznak eljönni. De nemcsak hogy nincs felszívó ereje Győr városának, hanem a népszámlálási adatokból még azt is megállapíthatjuk, hogy Győrből igen sokan költözködtek ki az elmúlt tiz év alatt a környező falvakba. A gyári munkások ugyanis a gyárak üzemének leépítése következtében Győrött megfelelő munkaalkalmat nem kaptak, a győri lakbéreket fizetni nem tudták, kiköltözködtek a környező falvakba, ott olcsóbban házhelyhez jutottak és a házhelyeken igen kedvező körülmények között kis családi házukat felépítették. A falvakban ugyanis az építkezés sokkal olcsóbb, mint a városi építkezés, ott az építtetők nincsenek kötve az építkezéseknél az építési szabályrendelet rendelkezéseihez, hanem ők maguk, családtagjaikkal, rokonságukkal a legegyszerűbb kivitelben, saját Ízlésük szerint megépítik a kis családi házat. Evvel elérik azt, hogy Győrött a lakbérre fordítandó összeget faluhelyen építési kölcsön törlesztésére fordíthatják és megteremtik maguk számára a kis családi házat. Ezt az állításomat igazolom a Győrt környező községek statisztikai adataival. A statisztikai adatok ismertetésénél természetesen csak azokra a községekre szorítkozom, ahol a fejlődés az ország