Valló István szerk.: Győri Szemle 2. évfolyam, 1931.
II. évfolyam. 4-5. szám. 1931. április-május - Németh Ambrus: Adalékok a szentferencrendiek egykori győri kolostorának történetéhez. I. közlemény
Ami már most az 1.301. évszámot illeti, arra nézve Kirkay kéziratának tüzetes megvizsgálása után úgy látjuk, hogy először Kirkay is — több mint valószínű — : a Karácsonyi János használta forrás nyomán 1360-at írt, de azt később törölte s helyébe 1301-el írt. Balázsovits munkájába pedig az adat Kirkay kéziratából kerülhetett. A kolostor megújítója nevére nézve sem egybehangzók az adatok. Karácsonyi János — bár fenntartással — Kétyi János érdemének tulajdonítja a megújítást, ellenben Kirkay Lajos Joannes Senensis-nek, Rupp Jakab »Magyarorszag helyrajzi törtenete« c. munkájában (I. 439. 1.) ugyancsak Siénnai János-mk. Balázsovih: Odorik (i. m. 172. 1.) a kolostor alapítójául (author) Kálmán győri püspököt említi. Ámde mivel Kálmán a 14. század dereka táján volt győri püspök, Balázsovits akaratlanul is a mellett bizonyít, hogy — mint föntebb említettük — az ő évszáma (1301.) nem helytálló, hanem csak másolása a Kirkaynál talált 1301-nek; vagyis Kálmán püspök említésével megerősíti azt, hogy a kolostor megújítása 1360-ban történt. Hogy pedig az építkező ferencrendiek egyedüli támogatójának Kálmán püspököt tartja, abból csak az látszik, hogy nem ismerte azokat a följegyzéseket, melyekből Karácsonyi János merített. Hogy Győr melyik részén állott a kolostor, arra nézve is különböznek egymástól forrásaink. Kirkay szerint a kolostor a külvárosban (a mai Újvárosban) állott, nem messze a Bécsikaputól. Rupp (i. m. I. 439. 1.) a most Nádorvárosnak nevezett városrészben, a János-lovagok rendházához közel keresi a ferenciek kolostorának helyét. Balázsovits (i. m. 170. 1.) csak annyit mond, hogy a külvárosban állott. Farkas Szerafin (i. m. 13. I.) ugyanoda helyezi. Karácsonyi (i. m. 174. 1.) úgy véli, hogy a kolostor helyéről egy régi kép nyomán csak annyit lehet sejteni, hogy a város déli szélén, egészen a város fala mellett, a Kovács(mai nevén Arany János-) utcában állott a kolostor. Mint látjuk, a régebbi források mind a külvárosba helyezik a kolostort, csak Karácsonyi teszi a város szélére, a várfalon belül. Ezt a nehézséget könnyű eloszlatni. Az a kép, melyen a kolostor a várfalon belül van, a 16. században készült. Ugyanennek a századnak derekatáján nagyobbították meg a régi Győr várát. A várfalak kijebb kerültek, mint azelőtt voltak. így azután a kolostor a várfalon belül eső helyzetet nyert. E változást tekintetbe véve, bizonyos, hogy a kolostor eredetileg a külvárosban állott. Most még az a kérdés, merre lehetett a kolostor. E tekintetben a Szávay Gyula összeállította Győr című monográfiában közölt műmellékletekre, képekre vagyunk utalva. Az első ilyen műmelléklet Aginelli Miklós olasz mérnök 1566-ban a helyszínén, pontos mérnöki fölmérés után (accuratissime delineatum) készített (Hufnagl György által 1597-ben kisabbített) képének a mása. 1 ) Ezen a képen a város keleti oldalán *) L. Győri Szemle, 1930. 226. I.
