Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - ADATTÁR - Timár Kálmán: Kisfaludy Sándor síremléke
ket : de alkalom nemléte miatt nem tehetem : de nem is kérhetem többé, mert maholnap el kellene készítenem a munkát Azért irok pedig illy későn, mert csak tegnap tudtam meg a Tek. Ur hol laktat. Megjegyzem még, hogy énnekem diktálta Károly 1830-ban azon levelet, mellyben kedves nénje kendőjét s hajfürtjét kérte ki 1 ) : e levélke másolatát is nagyra becsülném. Végre a Tek. Ur hitvese születési évét is bátor vagyok kérni. Ki magamat nagybecsű hajlandóságába ajánlva, igaz tisztelettel vagyok a Tek. Urnák alázatos szolgája Schedel Ferencz m. acad. titoknoka. Közli : Gálos Rezső. Kisfaludy Sándor síremléke. Kisfaludy Sándor emlékét szülőföldjén nem egy művészi alko* tás hirdeti. Emléktáblával jelölték meg szülőházát. Szobra, Gerenday Antal alkotása, ott áll Sümegen, szülő- és lakóháza előtt. A nevét viselő Sümegi Kaszinó termében is van kisebb szobra. Végül művészi emlék jelöli a költőnek, és első nejének s múzsája* nak, Szegedy Rózának sírját is a sümegi temetőben. Valamennyi művészi emlék létrehozásában legtöbbet buzgólkodott a Sümegi Kisfaludy Kaszinó, melynek a nagy költő 1841-ben alapítója volt, és Darnay Kálmán, aki a Kisfaludy-emlékek legbuzgóbb gyűjtője. A kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban, Haynald Lajos bíboros-érsek irományai között akadt kezembe néhány egykorú okmány, melyek világot vetnek a Sümegi Kaszinó mozgalmára, hogy díszes emléket állítsanak Kisfaludy sírjára. Hadd beszéljenek helyettem maguk az okmányok ! 1. A Sümegi Kaszinó részéről kiküldött síremlék-bizottság 1867 június 25-én nyomtatott felhívást küldött dr. Haynald Lajos kalocsai érsek címére. A Zalaegerszegen, Tahy Rozália könyvnyomdájában készült felhívás így szól : Nagy Méltóságú Érsek Ur ! 2 ) A haza elhunyt nagy fiai közül, kiknek nevét rég megtanulta ismerni s tisztelni a régibb és ujabb nemzedék, tán egy maga Kisfaludy Sándor, a koszorús költő az, a kinek sírját az elpusztulás és feledés homályaiul megőrizni a nemzet eddig elmulasztá ; ez okbul a sümegi kasinó negyedszázados fenállásának ünnepén elhatározá adakozásra hini fel a haza lelkes fiait és leányait egy — az elhagyatott puszta sirhalom *) Károly halálos ágyán vette Trézsi halála hírét : „könnyek közt diktált levelet, melyben néhány apróságon kivül azon kendőt is kérte, melyet az elköltözött élte végén használt." (Bánóczi, KK. minden munkái. I. k. 16. 1.) 2 ) A nyomtatványon üresen hagyták a megszólítások s az aláírási ívek számának s az elnök aláírásának helyét. Ezt kézzel írták bele.
