Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Valló István: Az 1831. évi kolera Győrött. (Első közlemény)
Julius 18 án Komárom, július 21-én Fehér megyében s 28-án Győrött is jelentkezik. 1 ) A járvány leküzdése a közigazgatás egész apparátusát leköti. A helytartótanács a rendeletek végrehajtásának ellenőrzésére királyi biztosokat küld ki. Az egész ország területére Majláth Antalt nevezi ki királyi biztosnak s ezenkívül egyes területek is kapnak királyi biztost. — Zichy Ferenc gróf Győr megye főispánja a királyi biztosa Győr, Mosón és Komárom megyéknek, ezenkivül ő kap megbízást Pozsony és Nyitra megyékre is. — Pongrátz József Trencsén, Árva, és Liptó és Turóc megyékben. — Révay János gróf Bars, Hont és Szolnok megyékben. — Szentkirályi László Pest és Nógrád megyékben. — Radványi Győri Ferenc gróf Bács megyében. — Urmény Miksa Esztergom, Fehér és Veszprém megyékben. — Bezerédy György Sopron, Vas és Zala megyékben. — Somsich Pongrác Tolna, Baranya, Sümeg megyékben. — Szegedy Ferenc Verőce, Szerem és Pozsega megyékben. — Bedekovich Lajos Várasd és Zágráb megyékben. — Vay Miklós Borsod, Heves és Gömör megyékben. — Eötvös Ignác Abauj és Torna megyékben. — Majláth Antal Szepes, Sáros és Zemplén megyékben. — Szerentsy István Ung és Bereg megyékben — Perényi Zsigmond Máramaros Ugocsa és Szatmár megyékben. — Teleky József gróf Szabolcs és Hajdú megyékben — Lányi Imre Bihar és Békés megyékben. — Orczy Lőrinc Arad, Csanád és Csongrád megyékben. — Gyiirky Pál Temes, Torontál és Krassó megyékben. 2 ) A kormány intézkedései a kolera behurcolását nem tudják megakadályozni, sem pedig annak gyors továbbterjedését meggátolni. A sikertelenségnek két főoka van. Az egyik a nádor és a kancellár közötti ellentét, 3 ) amelynek következtében egymással homlokegyenest ellenkező rendeleteket adnak ki s a vidéki hatóságokat konfundálják ; a másik pedig az, hogy a kolerabetegség mibenlétével és annak fertőző voltával még az intéző körök sem voltak mindig tisztában. A helytartótanács által kiadott utasítás maga is azzal kezdődik, hogy a „napkeleti epekórságnak ragadós természete még sok orvosok előtt nem tetzik tellyes nyilvánságig bebizonyosodva lenni, sőt ezt még külömbféle kivált angol orvosok tellyesen tagadják is". Egy másik utasítás pedig beszél a „Cholera ragadhatóság miségének repülőségéről. "(!) 4 ) A köznép egy része ma sem hisz egyes betegségek fertőző voltában s ez a meggyőződése sok bajt, kellemetlenséget és bosszúságot szerez a hatóságoknak. A mai és akkori általános müvelt*) A helytartótanács által a járvány állásáról a hatóságok tájékoztatására kiadott „Summarius Conspectus" egyik rovata : „Dies erumpentis morbis", melynek alapján megállapítható a járványnak elterjedése. — Lásd : Helytartótanács ad Nr. 32 200. Győr város levéltárában. 2 J Kir. Helytartótanács 19.574/1831. rendelete Győr város levéltárában. 3 ) V. ö. Szilágyi : Magyar nemzet története. IX. 230. 1. 4 ) L. Helytartótanács 14.151. sz. és 17.464. sz. Győr város levéltárában. V. ö. III. rész.
