Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - SZEMLE - Travnik Jenő: A Kudrun-eposz magyar átköltésben
A Kudrun-eposz magyar átköltésben. Jóllehet szépirodalmi újdonságok ismertetése általában nem tartozik e folyóirat munkarendjébe, ez alkalommal mégis megállunk egy műnél, mert méltatása, értékelése irodalomtudományi problémák összefüggésébe kapcsolódik. Regőci (Exner) Győző, aki évek óta városunkban él s innen lép ki időnként egy-egy finomművű alkotással a nyilvánosság elé, legújabban megjelent művében oly költői feladatra vállalkozott, amelynek értékelése nehezen vonatkozhatik el a középfelnémet Kudrun eposztól, vagyis annak a jelesül mondai anyagnak eddig legátfogóbb költői szintézisétől, amely anyagból szerzőnk is dolgozott. 1 ) Költeményének meséje nagyjában az a vörös szál, amely az eposz vaskos fonatán átvonul. Amikor tehát Regőci műve már alcímével és első pillantásra arra kényszerít, hogy ráviszonyítsuk az eposz adottságaira, szükségképen felvetődik a kérdés, mi a szerző állásfoglalása a Kudruntémával szemben. Átdolgozását nyujtja-e az eposznak, amelynek végső, egyetlen kései kéziratban ránk maradt foglalatára a keletkezéstörténet, a szövegkritika problémáinak súlyos terhe nehezedik, s ez esetben valamelyes állást kellett foglalnia e problematika irányában ; vagy csupán ennek az idők folyamán ki és átépített kolosszusnak köveiből a régi vagy esetleg új alapon akar-e új épületet emelni (jHtköltés). Ez utóbbi esetben az epikai hitel parancsolta körültekintéssel és felelősséggel kell eljárnia és számolnia kell azzal, hogy a feladatnak ilyetén kitűzésénél és megoldásánál sem kerülheti el művének ráviszonyitását az eredetire, amely a nyersanyagot kínálja tárgyi vonatkozásokban, indítékokban és jellemekben. Es bár szabadabb keze lesz az anyag fölhasználásában, az epikai leleményben és a cselekvény vezetésében, feladatát módfölött megnehezíti az, hogy állást kell foglalnia a világkép dolgában, vagyis azon világszemléleti, tehát etikai és metafizikai eszméktől meghatározott társadalmi alap irányában, amelyen a cselekvény és hordozó tényezői mozognak, mert eszmei távlat és világszemléleti atmoszféra nélkül nagyobbszabású epikai alkotás nem képzelhető el. A Kudrun téma komplexumának is megvan a maga sajátos világképi horizontja és szellemi légköre, habár nem tagadhatjuk, hogy sajátságos, rétegeződő fejlődésénél fogva nem olyan egységesen jellemzett és zárt, mint a német középkor azon eposzaié, amelyek kialakulásuk egész vonalán egy költői egyéniség eszmei *) Gudrun Német rege. Székesfehérvár, (a szerző kiadása), Számmer I. utóda Pannónia nyomdaváll. Kis 8°, 63 1.
