Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szabady Béla: Dallos Miklós győri püspök Pázmány Péter küldetésében

E soroknak azonban nem az a céljuk, hogy a győri Kalmárutca

1

) kitűnő szülöttének,

2

) mint a 17. század egyik érdemes államférfiának történelmi arcképét megrajzolják és pályafutásának kiemelkedőbb állomásait megrögzítsék. Most csak arra a kérdésre akarnak válaszolni, hogyan került a legválságosabb pillanatok egyikében a magyar sorskerék forgatói közé. A Bethlen hadai elől Bécsbe menekült főpapra Pázmány Péter hívta föl a király figyelmét. Az esztergomi érsek régóta ismerte és értékelte képességeit. Mikor Kassán 1601-ben a katolikus ébredés harci riadóját először szólaltatta meg, az ide telepített egri káptalan tagjai között találhatta Dallos Miklóst, kit Szuhay István egri püspök felszentelése után hamarosan kanonokká nevezett ki. A Bocskay-felkelés eltávolította az erősen protestáns szellemű Kassáról a káptalant, mely ekkor Nagyszombatban húzta meg magát. Dallost itt érte az a kitüntetés, hogy bekerült az akkori magyar püspökök szemináriumába, az esztergomi káptalanba. Itt újra összetalálkozott a termékenytollú és hódítószavú jezsuitával, ki ekkor már Forgách Ferenc bibornok-érsek állandó vendégeként egészen a katolikus visszahatás irányítására fordította tehetségét. Dallos használhatóságáról Pázmány a lehető legjobb véleményt alkothatta meg magában, mert midőn érseki kinevezése kellemetlen szenzációként lepte meg az országnak akkor még protestáns többségét, az esztergomi olvasókanonokra bízta azt a kényes feladatot, hogy ezt a kevésbbé jó hírt Thurzó György nádorral közölje. A nádor a maga hatáskörében mindent elkövetett, hogy a harcos jezsuita kinevezésének híre meg ne valósuljon. A jólértesült Pázmány tudott a nádor agitációjáról, de kinevezésének megtörténte után udvariasságával le akarta szerelni a hatalmas főúr ellenszenvét és a haza érdekében biztosítani akarta az együttműködésük lehetőségét. Ezért alighogy az 1616 szeptember 28-án aláírt kinevezési oklevelet kézbesítették neki, még ezen a napon levelet írt Thurzó nádornak.

3

) A levél egyszerű, szűkszavú bejelentése a kinevezésnek és a megszokott udvariassági formákba foglalt jóindulatkérés. Pázmány a rövid levél igazi tartalmát az előkelő postással, Dallos Miklós olvasókanonokkal, bizalmas követével mondatta el. A kinevezett érsek ezt a követküldést teljesen titokban akarta tartani s azért részletes utasításában a legszigorúbb titoktartást Dallos egyik legelemibb kötelességévé tette. Hogy Dallos a rábízott első, nagyobb és kényesebb küldetést milyen rátermettséggel oldotta meg, tanúsítja a győri székeskáptalan magánlevéltárában őrzött fakó, sajátkezű okirat, melyet érdekes tartalma miatt a tartalmát ismertető bevezetés után egész terjedelmében közrebocsátunk. Pázmány Prágában kelt levele csak október 8 án vagy 9-én érkezhetett Nagyszombatba Dalloshoz, aki már 10-én kocsira ült, 1

) Ma Jedlik Anyos-utca. 3

) Dallos Miklós esztergomi olvasókanonok, pécsi, váci püspök, majd 1623-1630 -ig győri püspök és főispán volt. 3

) L. Hanuy : Pázmány Péter összegyűjtött levelei. I. 65.