Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Valló István: Az 1831. évi kolera Győrött. (Első közlemény)

valamint azt is, hogy Újvárosban is történt több hirtelen halál­eset. A megjelent orvosok ugyan egyértelmüleg állítják, hogy „e halálokat a rendetlen étel, ital, de leginkább az ahhoz járuló her­telen meghűlés" okozzák s a város kebelében mindezideig semmi­féle ragadós nyavalya nem tapasztalható. 1 ) Rába főbiró azonban mégis utasítást ad az orvosoknak arra, hogy a holttesteket bon­colják fel s a halált okozó nyavalyát pontosan állapítsák meg, hogy ha az ragadós lenne, a szükséges jelentést felsőbb helyre megtehesse, ha pedig nem az, a közönséget megnyugtathassa. A főbiró utasítására az orvosok a boncolást aznap megejtik s a boncolás eredményéről, valamint azzal kapcsolatban javaslataik­ról a következő jelentést terjesztik be : Orvosi jelentés a kolera bizottsághoz. 1831. július 29-én. Argauer József 45 éves mészáros, magával nem törődő egyén, gondatlan, többször hasmenéses, e hó 28-án Szabad­hegyen, izzadó testtel szokottnál nagyobb mennyiségű hideg vizet ivott, este hidegben megfürdött. 28 án délelőtt 10 óra­kor rokonait fogadta, azután hasmenést kapott. Ugyanezen nap délben Beke dr. elhivatott hozzá, aki a betegnek méz­édes anodynt rendelt belülről, kívülről pedig aromaticus be­dörzsölést, azáltal a bőr működését kívánta helyreállítani. Am de az orvosszert kétszer kihányta, többé nem is vett be, végtagjait nem igen kinozta a görcs, arcszíne sem vál­tozott s éjjel 11 óra tájban megszűnt élni. A hulla ma 10 órakor Karpff, Beke és Thurner, továbbá Bakody orvosok és Pachl városi chyrurgus jelenlétében meg­vizsgáltatván, ily eredményt mutatott : 1. Leöntve faecettel és mészkórral, a halál jelei a hul­lán szerteszéjjel mutatkoztak. 2. Az orrlikak bő vérrel voltak telve. 3. A has semmi különös jelet nem mutatott. 4. A belek gennyesek. Az úgynevezett kolerabetegség nyomait feltalálni nem lehetett. A betegség kolikus görcsnek állapítatott meg A betegségre való hajlam uralkodó ebben az évben az kétségtelen; Összefügg-e a ragadós nyavalyával, eleddig nem bizonyítható, hogy a gondatlan, magukkal nem törődő és néhány szegény Ínséges egyén különösen, mint a jelen eset­ben, külömböző vidékeken e bajba esnek. Legnagyobb oka a hajlandóságnak a levegő rugékony­ságának hiánya, ami emberi erő- és ésszel meg nem akadá­lyozható Sydenhaim és Stolius megfigyelései szerint váltóláz ez, mint mindennemű lázbetegség. 1 ) A bizottság jegyzőkönyve. Győr város levéltára. Acta in merito Cholerae.

Next

/
Oldalképek
Tartalom