Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - ADATTÁR. - Gálos Rezső: Kreskay Imre egy verse a Pannonhalmi Énekeskönyvben
érkezik a nádor. A polgárság kiszorul a bástyák közelségéből, az úrnapi körmenet se vonulhat már az eddigi szokás szerint a falakra. A franciák veszedelmes közeledése mindig nagyobb izgalommal tölti el a lakosságot. Június 12-én az ellenség Győr közelébe érkezik. A naplóíró kispap leteszi a tollat, s a győri teológián a hét hónapra terjedő kényszerű szünet alatt nincs tanítás. A kispapokat hazaküldték, helyükre a június 24-én bevonuló francia katonák költözködtek. Mikor 1810. január 21-én — egy társuk kivételével — valamennyien visszatértek a régi falak közé, hogy a háborús szegénység jegyében induló iskolai évet régi, kopott reverendájukban megkezdjék, elszörnyűködve hallgatták az idegen uralom pusztításairól szóló elbeszéléseket. Különben a saját épületükben is elég takarítani való akadt. A franciák a házi kápolnát mészárszékké alakították át. Fájdalommal várták a megszentségtelenítés kiengesztelését, mely a kellő restaurálás után, március 15.-én történt meg. A kispapokat sokáig emlékeztette erre a barbárságra a falon végighúzódó vérvörös esik, és a közös szombati rózsafüzér-imádkozás, melyet akkor kezdtek. 1 ) Szabady Béla. Kreskay Imre egy verse a Pannonhalmi EnekeskÖnyvben (1796). A Pannonhalmi Enekeskönyv 23. dala így kezdődik : Csendes patak folydogál, Két szememből csurdogál, Szívem gyászba öltözik, Koporsóban költözik, Mert párja szerelmemnek Oka lett gyötrelmemnek. Egyik változatára rámutattam a jegyzetben : Erdélyi János közli a Népdalok és Mondák II. kötetében. Ezt a jegyzetet most meg kell pótolnom egy-két adattal. Horváth János kimutatta már (A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Budapest, 1927. 61. lap), p hogy ezt a dalt Kreskay Imre (1755—1811.) pálos szerzetes, Ányos Pál rendtársa és barátja, „a magyaros énekköltés egyik Iegöntudatosabb híve" írta s megvan Ódái azaz Énekei c , a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratoskötetében. Ugyancsak Horváth említi, hogy az ének elég népszerű lehetett, mert 1797-ben egy Ot új énekek c. ponyvafüzetben nyomtatásban is megjelent s utóbb bekerült a Jankovich-féle Nemzeti Dalok gyűjteményébe. (M. Nemz. Múzeum 173. Quart. Hung. VI. k.) ________ - Gálos Rezső. l ) Forrásaim: 1. Protocollum Clerieorum Jaurinensium. 168 — 188. — 2. Történelmi Tár. 1904. 377—380. — 3. R. Kiss I.: Az utolsó nemesi fölkelés. Győr, 1909.
