Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - ADATTÁR. - Szabady Béla: 1809. néhány nevezetes napja Győrött

cimü darab néger nótáinak zongorára és éneklésre áttett hang­jegyeit. A győri leányok és asszonyok mind szerelmesek voltak a rendkívül csúnya, de athlétatermetü néger pokoli szépségébe. Nem tudom, ha egyik-másik család daguerre képei között razziát tartanánk, nem akadnánk-e ma is Ira Aldridge hason­mására. Abban az időben még a suszterinas sem fütyült mást, mint néger nótát. Nincs új a nap alatt, — ezek a nigger-melódiák hetven-nyolcvan év múlva másodszor is eljutottak hozzánk, a Jazz­band fülsiketítőén jó zenéjével. Aldridge minden előadása bérletszünetben „ment", tehát fel­emelt helyárakkal. Jó sok pénzt vitt el a sötét művész és impresz­száriója, Remay Károly. — Érdekes, hogy Othellót, Shakespeare legexotikusabb darabját, Vajda Péternek, a legexotikusabb magyar romantikusnak fordításában adták elő Latabárék. — A hatás igen nagy volt. Exotikus szenzációt kerestek a győriek is Ira Aldridge fellépésében, de mást találtak, megtudták a nagy ember művésze­téből, hogy minden ember testvér, hogy a faji különbségek nem lehetnek válaszfalak ember és ember között. Lám Frigyes. 1809 néhány nevezetes napja Győrött. Napoleon közeledése hazánk felé fölrázta a nemességet, mely az állandó hadsereg megszervezése óta honvédelmi kötelezettsé­gének nem felelhetett meg az ősi szokás szerint. 1797 ben, 1800-ban és 1805-ben a hadsereg támogatására fegyverbe szólították ugyan a nemességet, de ezek a felkelések nem voltak nagyobb arányúak. A világuralomra törő császár új hadjáratának sikere és az uralkodó szorongatott helyzete megnövelte a nemesi fölkelések fontosságát A magyar nemesség Napoleon csábító kiáltványa ellenére is, hű maradt I. Ferenchez és lelkesen teljesítette az 1808. évi ország­gyűlés parancsolatait. Győr megye nemesei is ünnepi érzéssel öltötték magukra az insurgens-egyenruhát és álltak az új zászló alá, melynek felszentelése szép ünneppé lett 1809. április 30.-án. A győriek félve készültek erre az ünnepre. Ez az év eddig több kellemetlen meglepetéssel riasztgatta őket. Január 28-án az áradó Duna elszakította gátjait, töltéseit, és nemcsak a külváro­sokat öntötte el, hanem a városba is behatolt és hetekig tartó munkát adott a lakosságnak. Április elsején orkánszerü vihar aka­dályozta a húsvéti feltámadási körmenet megtartását. Húsvét hétfő­jén a városban havazás nem engedte meg, hogy a város vissza­foglalásának emlékét a szokásos fogadalmi körmenettel üljék meg. A két láb magas hó kemény hideget hozott A győri kispapok most, a márciusvégi szokatlan meleg után, valósággal Szibériába képzelték magukat. A hónap végére mégis kisütött a nap és igy az utolsó vasárnapra kedvező időben tarthatták meg a zászlószen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom