Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Velsz Aladár: Kautz Gyula

a vasúti és pénzügyi bizottságoknak a győr—gráci vasúti ügyben előterjesztett javaslatát elfogadta s a minisztériumot a szerződés végleges megkötésére és a munkálatok megkezdésére szolgáló engedélyokmány kiadására felhatalmazta. Ugyancsak nagy érdek fűződött ahhoz is, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara székhelyéül Győr jelöltessék ki s Kautz Gyulának minden befolyásával azon kellett lennie, hogy Győr városának ez a jogos kívánsága teljesüljön. A kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868. évi VI. t.-c. előzetes bizottsági tárgyalásainál a törvényjavaslatban bent volt az, hogy a kamarák székhelyét a törvény állapítja meg. Ezt a rendelkezést azonban később a javaslatból kihagyták és a kereskedelmi minisztert bizták meg azzal, hogy a kamarák székhelyét kijelölje. Erre természetesen megindult a verseny az egyes városok között a kereskedelmi és iparkamarákért s Győrnek igen veszedelmes vetélytársa volt Sopron, mert az eredeti törvényjavaslat szerint nem Győr, hanem Sopron volt székhelyül kijelölve Kautz Gyula kezdeményezésére állást foglalt ez ügyben a város közgyűlése, de állást foglaltak az érdekelt kereskedők és iparosok is. A város közgyűlése 15 tagból álló küldöttséget választott, hogy a miniszternek a kérelmet tartalmazó emlékiratot átnyújtsák. Az emlékiratot Kautz szerkesztette és ő vezette a küldöttséget is. Kautz Gyula fáradságot nem kimélő utánjárásának meg is lett az eredménye s Győr kereskedelmi és iparkamarát kapott. Kautz Gyula minden ténykedésében szinte iskolapéldáját mutatta annak a képviselőnek, aki választókerülete minden egyetemes ügyét szivén viseli, aki mintegy fedezete a város vagy megye vezetőségének a polgárság egyetemes jóléte, boldogulása és előrehaladása érdekében folytatott munkájában, sokszor erős küzdelmeiben Nemcsak a város hivatalos vezetőségével, hanem a választópolgárokkal is állandó összeköttetést tartott. Minden egyes alkalommal értesítette a választópolgárokat az országgyűlés ülésszakának berekesztéséről, újbóli megnyitásáról, a nyári szabadságidejének nagy részét Győrött töltötte el szülei, rokonai és választópolgárai körében s győri időzéseit felhasználta arra, hogy a választópolgárokat rendszerint a kereskedelmi gyülde termében barátságos megbeszélésre hívja össze s ez alkalmakkal előttük egyrészt beszámolt a lefolyt ülésszak működéséről, az alkotott törvényekről, másrészt megbeszélte velük a város közönségét érintő azon közügyeket, amely a legközelebb ülésszakon napirendre kerülnek, mert szerinte a város képviselőjének ép úgy feladata, mint érdeke, hogy a gyakorlati szakférfiak és a közvetlenül érdekeltek nézetei és kívánalmai iránt közelebbi tájékozottsággal birjon. — 1868. november 26 án az országgyűlés berekesztése után az 1865—68-i országgyűlés működéséről és alkotásairól olyan jelentést terjesztett Győr város választópolgárai elé, mely az akkori események hű megörökítése, a törvényhozás egyes alkotásainak megfelelő