Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Velsz Aladár: Kautz Gyula

gyűjteményt, mely Petőfi, Czuczor stb. szabadságverseit is tartalmazta, a rendőrfőnökségnek fordítsa németre. A 21 éves ifjú a felhívást visszautasította s csak Roscher tanár hárította el az ellene tervbe vett szigorú intézkedéseket. A lipcsei liberális lapok a dolgot megtudván, Kautzot a rendőrséggel szemben tanúsított magatartásáért nagyon dicsérték és jellemes magyarként méltatták. Szorgalmas tanulás mellett is a közviszonyok hamar felkeltették figyelmét és érdeklődését. Széchenyi működése igen nagy hatással volt lelkére, de nagy volt az elragadtatása Kossuth Lajos iránt is. Több alkalommal találkozott személyesen is történetünk e két kiváló alakjával. Széchenyivel volt első találkozásáról a következőket jegyzi fel: „1843. vagy 1844-ben Balatonfüreden a kútnál találkoztam Széchenyivel, ahol miután ivott és a poharat a hajdúnak visszaadta, én azt elkaptam a hajdú kezéből és kiittam. Ugyanekkor öregatyám, aki néha Széchenyi gyapjúját megvette, Kiétzár nagykereskedő, neki bemutatott, amire Széchenyi hallván, hogy kitűnő tanuló vagyok, további buzgó tanulásra felhívott. 1844-ben egy alkalommal atyám patikájában Széchenyi megfordulván, látva, hogy 1842. akadémiai beszédét forgatom, az kérdé tőlem: értem-e e könyvet? — 1848. szeptemberében Széchenyi Győrött átszállíttatván Bécsbe, miután Esztergomnál gőzhajóról a Dunába ugrott, de kimentetett volt, Újvárosban az atyám patikája közelében a Bárány vendéglőben kísérőjével, Balogh orvossal megszállott és ekkor a hotelcselédség, mely csitító orvosszerekért jött hozzánk, de meg a hotelbirtokos Marcher állítása szerint is, Széchenyi folyton önkívületi rohamokat szenvedett, úgyhogy az ágyhoz kellett egy ideig kötözni." Gondosan jegyzi fel azt is, hogy hányszor találkozott Kossuth Lajossal: „1844-ben Kossuthot Győrött az iparkiállításon láttam és figyeltem meg. 1848. szeptemberben Győrött, amint a nemzetŐröket buzdító nagy szónoklatot tartott, — 1848. októberben, gondolom 3l-én, a schwechati csata alkalmából kocsiján menekülni láttam a csata vége felé, amelyhez közvetlen közelében a csataláncban állottam. — 1849. nyarán láttam Laczházán, Pest közelében egy, gondolom Egressy nevü földbirtokos barátja látogatásánál." Széchenyi István felfogása felelt meg Kautz Gyula politikai, nemzeti hitvallásának, csendes, békés lelkületének, mély erkölcsösségének és vallásosságának, szelid lénye jellemének legjobban. Nagy gonddal tanulmányozta Széchenyi iratait, életbölcseletét, viszonyát más államférfiakhoz, helyét a történelemben. Külön kis irodalmat alkotnak Széchenyiről szóló tanulmányai. Első dolgozata is Széchenyiről jelent meg az ötvenes években Lipcsében az Unsere Zeit cimü folyóiratban s a majdnem utolsónak — 1905-ben — megjelenő tanulmányában is Széchenyi és Kossuth között von párhuzamot, kiemelve benne Széchenyinek, a nemzetre egyedül