Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 9-10. szám. 1930. november-december - Gálos Rezső: A két Mozart Győrött

bizonnyal meghívta volna — az Esterházyak kíséretében ! — Haydnt is, és akkor Haydn is benne volna a silhouette-gyűjte­ményben! A másik kérdés : miért nincs köztük a püspök képe ? Epen — mert püspök volt. A szüuett-vágás művészet lehetett, de mégis csak játék volt, és. Erdődy grófné sem merészkedett a püspököt a játékba vonni. Megmaradunk tehát a mellett, hogy Mozart, atyjával együtt, magyar mágnások kíséretében, Bécsből jött Győrré vagy a püspök meghivásából, — vagy valamely alkalomra. Csak az a kérdés van hátra, hogy: mikor? Könnyen megállapíthatnók, hogy ez a városunk kulturális múltjában nagy esemény, a világ egyik legnagyobb zenei geniejé­nek látogatása Győrött mikor volt, ha Zichy püspök iratai, leve­lezései, számadása rendelkezésünkre volnának. Az öreg Mozart Leopold nem volt ugyan kapzsi ember, de fiának jobb sorsot szánt, mint a magáé volt: vagyonról, gazdagságról álmodott, fiá­nak olyan nagy kényelméről, mint amilyet környezetében mindig látott. Számontartotta, hol és mennyit kapott, még ha az udvarnál szerepeltek is — Győrré sem jött ingyen. Bizonyára itt is nagyobb ajándékot remélt és kapott. Ennek is, a levelezésnek is nyoma lehet Zichy püspök irattárában. Sajnos, ez az irattár ma még ren­dezetlen s így (egyelőre) innen nem dönthetjük el a kérdést — mindig hozzátéve, hogy : ha igaz az a föltevésem, hogy a püspök volt a vendéglátó. Vissza kell térnünk Mozart életrajzához. Mozart sokat uta­zott, már 5 - 6 éves korától kezdve. Londontól Olaszországig, Párizstól — Győrig járta útjait, de útközben is, mindig tudott dolgozni. Ezekre a művészi körútakra és kirándulásokra, mint említettem, 1762—1775-ig atyja is elkíséri, a hetvenes évek végén Párizsba már anyja megy vele s szerencsétlen házassága után a maga lábán él. Bécsben atyjával még 1767—68-ban és 1773-ban volt : a kettő közül kell választanunk. 1773 nyarán atyja, mint Mozart életírói mondják, azért volt fiával Bécsben, hogy szerepel­tetésével előmozdítsa az ifjú haladását : Hofkapellmeisterré szerette volna kineveztetni, ha alkalom adódik rá. Nem sok szerencséje volt s már két hónap múlva visszatérnek Salzburgba. Legvalóbb­színűnek az 1768. év látszik a győri kirándulás dátumául. Ez év őszén írja Mozart Leopold, hogy „az itteni nemesség meggyőződött fiának rendkívüli tehetségéről", ekkor erőlteti fia első operáját s

Next

/
Oldalképek
Tartalom