Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 7-8. szám. 1930. szeptember-október - Pfannl Jenő: Régi ábrák és képek Győr váráról

egész sorát ismerjük Győrről is. Sajnos, nem tudtuk megállapítani, melyik az eredeti, melyik másolat. Talán nem tévedünk, ha a bécsi hadilevéltárban lévő 1662-ből származó tollrajzban véljük az „ősrajzot" felfedezni Hogy ez sem készült a helyszínen, az biztos. Olyan kardinális hibákat találunk rajta, hogy művész ilyen mértékben el nem rajzolhatta. Az előtérben folyó Dunának — az ábrázolások csoportban mindig északi álláspontból történnek — túlszélesre rajzolása és a városok túlméretezése által a bástyák alacsonyabbaknak és szélesebbnek látszanak ; a háttér egész jelentéktelen halmai, a távolba vesző sokoróaljai dombok Pannonhalmával hamis távlatuk által oly közel jutnak Győrhöz, mintha azok, a mai bécsi vasútvonal mentén volnának. Ezzel oly benyomást keltenek, mintha Győr, több lefolyással bíró tavon épült volna. Az ábrázolás ezen módja kétségkívül nagyon festői, sajnos teljesen a valóság rovására van. Az Eperjessy Kálmán : Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban cimü, már említett művében unikumként közölt tollrajznak másolata a Birken-krónikában 1684-ben megjelent Rab cimü metszet. A másolás szolgai, még a számjelzésű magyarázatokat is megtartotta. Forrása lett egy egész sor jobbrosszabb másolatnak. 20. A Birken-krónika metszője Karl Gustav Ambling (Amiing) volt, aki Nürnbergben dolgozott (szül. u. ott. 1651-ben, meghalt Münchenben 1703.) s tanítványa volt Francois de Poully nagy francia rézmetsző művésznek. Ambling II. Miksa Emánuel bajor választó fejedelemnek, Lipót császár legjobb barátjának, aki 1686-ban Buda ostromát mint fővezér vezette, bizalmas környezetéhez tartozott saját költségén tanítatta s mindenfelé magával vitte. Járt tehát Magyarországon is. De azért a metszet mégsem a helyszínen készült. Sok vonallal dolgozik, az épületek árnyékban lévő oldalait sürü párhuzamos vonalakkal rajzolja meg, karcainak feketeségük ellenére is friss és tiszta a képe. Mindenütt részletez, semmit el nem nagyol, lapjain valami nemes egyszerűség ömlik el. így jellemzi Kremmer Dezső ezt a nagy metsző-művészt, s e jellemzés minden elemét megtaláljuk Győr kicsinyített, nagyon finom metszetén. Állapítsuk meg e típus jellegzetességeit. Az előtérben romok, a Dunán csónakok, Győr közepén magas torony, ettől jobbra csonka torony, legtöbbször kakassal; majd hatalmas tornyatlan templom, a magyar templom, mellette a hagymatetejű székesegyház és a püspöki vár. Győr keleti oldalán nyulánktornyú (német) templom, mellette csonkatorony. A vizi-kapu nincs ábrázolva, a bécsi-kapu magas nyerges tetejű toronyban van. A háttérben hegyek, a középső kúpot, Pannonhalmát, vár koronázza. Tárgyalásaink folyamán látni fogjuk, hogy ez a tipus az utánzók tudása és lelkiismeretessége szerint hogyan alakulgat át. Ambling metszetén fent középen az égben Rab, lent, a terepen kivül, 1 — 11-ig magyarázat, a felső jobb sarokban 51.