Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Bedy Vince: A győri nemzeti rajziskola története

amíg- a szomszédos városokban, Pápán, Magyaróvárott és egyebütt az inasok rajziskola látogatása nélkül is felszabadulhatnak.

1

) A panaszból igaz volt az, hogy az ácsinasok kevés eredményt értek el a rajziskolában, mert irni és olvasni is alig tudtak ; azért sürgették a rajztanítók, hogy az inasok a legelemibb ismeretek elsajátítása végett látogassák a vasárnapi ismétlőiskolát. — Igaz volt az is, hogy az inasok szivesebben szegődtek be a szigeti, révfalui és idegen városbeli mesterekhez, ahol nem kellett rajziskolába járniok, — de az 1795. évi (19655. sz.) kir. rendelet gondoskodott róla, hogy az itt felszabadult legények is pótolják rajztanulmányaikat. A hatóság nem vette figyelembe az ácsmesterek kibúvót kereső panaszát, sőt annál szigorúbban hajotta végre a kir. rendeleteket. Sorban büntette a mestereket, akik kellő tanulmány nélkül felszabadították őket.

2

) A műveltséget, az ipari pályán való boldogulást igazán erőszakkal kellett rákényszeríteni a maga érdekét, előmenetelét nem ismerő iparosságra. Ez is egyik oka, hogy a szomszéd országok megelőztek bennünket az ipar fejlődésében. A szigorúságnak eredménye volt : 1796—7. évben 80 növendék látogatta a rajziskolát, akik között 36 iparoslegény tanult ; 1800—1801-ben 82, 1802—3-ban 84, akik között 29 az iparosinas, 13 az iparoslegény; 1804—5-ben 100 tanulója volt az iskolának, köztük 39 inas, 13 legény; 1805—6-ban 91, — 1807—8-ban 86 tanulóról szólnak okmányaink. Verner tanulmányai között találjuk 1801—2-ben Bezerédy Kálmánt, 1803-ban Bezerédy Ignác juristát, 1807—8 — 10-ben Wurda Károly logikust, a későbbi egyetemi tanárt, majd győri kanonokot.

3

) Verner működéséről elismeréssel nyilatkozott Hohenberg Nándor, a bécsi szépművészeti akadémia igazgatója is ; a beküldött mintarajzokat jóknak, későbbi tanítási mintákul elfogadhatóknak ítélte.

4

) Vernernek ez időben már kiváló iskolai felszerelés állott rendelkezésére, melyet az 1807-ben készült gazdag leltár foglal magában.

5

) Még ezután is újabb és újabb minták megszer*) U. o. Isk. ügyek. II. Csomó, 199. sz. 2

) U. o. Isk. ügyek. III. Csomó, 339. sz. Fasc. főig. Vegyes. Fasc. Városok Győr, 1784—1848. 3

) U. o. Fasc. Értesítők 1787—1820. 4

) U. o. Fasc. főigazg. 1805-1806. 5

) U. o. Rajzisk. Fasc. Győr, 1787-1820.