Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - SZEMLE - Folyóirat- és lapszemle - Győri Szemle, Franek Gábor. — A Kisfaludy-Kör munkája. — A Kaszinó kultúrdélutánjai. — Szabadegyetem. — Szociális tanfolyam. — Lloyd-előadások. — A Lloyd a statisztikai adatgyűjtést sürgeti. — Az Ipartestület kultúrelőadásai. — Nyugat-est. — A Győri Képző és Iparművészeti Társulat. — Zenei szemle

reáliskolai tanár : A művészet a modern ember életében. Dr. Rothauser György, orvos: A nő és a férfi. Steiner Imre, takarékpénztári igazgató: Mielőtt pénzintézeteink megalakultak. Dr. Dénes Nándor, orvos: Lakás és egészség. Kolonie Béla, reáliskolai tanár : A kereskedelem szerepe a történelmi fejlődésben Hermann László, zeniskolai igazgató : Nemzeti imádságaink. Tóth István, waggongyári főmérnök : Az automobilizmus fejlődése és jelen problémái. Dr. Szauer Alfréd, keresk. isk tanár : Ellentétek a filozófiában. Dr. Lám Frigyes, leánygimnáziumi tanár: Az adomáról. Irlinger Antal, keresk. iskolai tanár: Magyar népszokások. Rabi Rez«ő, takarékpénztári igazgató: Aktuális közgazdasági problémák. Vidonyi Zoltán, keresk. iskolai igazgató : Felsőmagyarországi műemlékeink. Dr. Polgár Sándor, reálisk. tanár : A mindennapi kenyérről. Dr. Drobni Lajos, ügyvéd : Várospolitikai feladatok. Az előadássorozaton kívül a testület meghívására Halasi Fischer Ödön: „Közgazdaság és politika", egy más alkalommal pedig báró Madarassy Beck Gyula: „Gazdaságpolitika" címen tartottak nagy érdeklődés mellett előadást. * A Lloyd a statisztikai adatgyűjtést sürgeti. A Lloyd kereskedelmi testület március hó 30 án tartotta évi közgyűlését, amelyen dr. Polgár Gy3ző titkár ügyész terjesztette elő évi jelentését. Az évi jelentés ismét kiemelkedik az ily jelentések megszokott keretéből s komoly tanulmányban vizsgálja a helyi gazdasági élet jelenségeit. A gondosan és lelkiismeretesen összegyűjtött statisztikai adatok közlésével különösen nagy szolgálatot tesz a jelentés, mert olyan adatokat tár fel, amik egyébként a közönség előtt ismeretlenek maradnának. Az adatgyűjtés fontosságára maga a jelentés is reámutat, a testület a rendszeres adatgyűjtést újból szorgalmazni fogja s „ha óhaja teljesítésre nem talál, — mondja a jelentés — a szakemberek bevonásával maga fog módot keresni arra, hogy a város közgazdasági élete állandó megfigyelés tárgya lehessen". A testület helyes úton jár és e szándék megvalósítása akkor is szükséges, ha a város a statisztikai adatgyűjtést munkaprogrammjába veszi, mert részben annak irányítására, részben a feltárt és összegyűjtött adatok feldolgozására* kell a szakembereknek összefogása. Bármilyen szük keretben jöjjön is létre ez a szervezet, jelentős eredményt produkálhat a munka egymásközt való ökonomikus felosztásával és a hatóság támogatásával, amelyre, a multak tapasztalata szerint, mindig számíthat. * Az ipartestület kultúrelőadásai. Örvendetes jelenségként látjuk, hogy az ismeretterjesztő előadások rendezői sorába olyan szervezetek állottak be, amelyek eddig ezt munkakörükbe nem vették fel, s a kultúrelőadások nemcsak számban, de minőségben is értékes gyarapodást mutatnak. Az ipartestület az ősszel megkezdett kultúrelőadásait folytatta s a február—áprilisi hónapokban a következő előadásokat rendezte meg : Dr. Kőninger Miklós : A Társadalombiztosító Intézet