Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.

I. évfolyam. 4-6. szám. 1930. április-június - SZEMLE - Folyóirat- és lapszemle - Győri Szemle, Franek Gábor. — A Kisfaludy-Kör munkája. — A Kaszinó kultúrdélutánjai. — Szabadegyetem. — Szociális tanfolyam. — Lloyd-előadások. — A Lloyd a statisztikai adatgyűjtést sürgeti. — Az Ipartestület kultúrelőadásai. — Nyugat-est. — A Győri Képző és Iparművészeti Társulat. — Zenei szemle

Folyóirat- és lapszemle. Föld és Ember. 1930. 1. sz. Kövér Fidél József: földrajza" című hosszabb tanulmányának első részletét közli. — Virágh Rózsa a magyar helységnevek eredetéről kezd folytatólagos közléseket. Irodalomtörténet. 1930. 1—2. sz. Finta Sándor: Szivünk miséje c. verskötetéről és Pitroff Pál : Bevezetés az esztétikába c. munkájáról közöl bírálatot. Budapesti Szemle. 1929. 10. sz.-ban Gálos Rezső dr. „Egy ismeretlen Bánk-Bán dráma" című tanulmányát közli. Katholikns Szemle. 1930. 1. sz. Magasi Artúr költeményeit s Lám Frigyes dr. könyvismertetését közli Jacques Boulenger : „La vie de Saint Louis" c munkájáról. — 2. sz. Kühár Flóris : A mulandó Róma c. cikkét és Mentes Mihály költeményeit közli. — 3 sz. Dr. Somogyi Antal ismerteti Pitroff Pál : Bevezetés az esztétikába c. munkáját. Dr. Mihályi Ernő ismerteti Czakó Elemér és Györgyi Kálmán : Magyar izlés c. munkáját. — 4. sz. Magasi Arthur költeményét közli. Beérkezett folyóiratok. — Ethnographia. 1929. 1. 2. 3 — 4 sz. — Katholikns Szemle. 1930. 1. 2—3 4. — Irodalomtörténet. 1930. 1—2. — Föld és Ember. 1930. 1. — Deutsch-Ungarische Heimatsblätter. 1930. 1. 2. — Szegedi Szemle. 1930 7. 8. 9. 10. — Képzőművészet 1930. 2. — Corvina. Rivista di scienze, lettere ed arti della societa ungherese-italiana Mattia Corvino. 1929. XVII—XVIII. — Minerva. 1930. 1 — 4. Győri Szemle. Franek Gábor. Franek Gábor székesegyházi karnagy február 9.-én elhunyt. Nagy részvét mellett temették el február 12.-én. Temetésén résztvettek a város összes dalárdái Fodor Kálmán vezényletével. A gyászbeszédet Hermann László zeneiskolai igazgató tartotta. Az elhunyt régebben vezéregyénisége volt a győri zenei életnek. Mint az egyházi zene liturgiájának alapos ismerője, kitűnően megszervezte a székesegyházi kart, mely messze földön híressé vált. Mint zeneszerző elsősorban egyházi kompozícióival szerzett nevet. Miséi, zsoltárai és betétjei között sok abszolút értékű is van s azokkal sűrűn találkozunk külföldi egyházi kórusok programmjaiban is Világi szerzeményei között több karművével nyert pályadíjat. Bár nyelvünket nem beszélte, kitűnő érzékkel válogatta ki azokat a költeményeket, miket — németre való lefordítás után — megzenésített. (Arany: Zách Klára; Kiss J : Simon Judit ) Vannak még orgonára és zongorára irott kompozíciói s opera- és operett-kéziratai. Míg karműveivel országos sikereket ért el, színpadi művekkel nem tudott túlnőni a helyi sikereken. —• Halála kétségtelenül nagy vesztesége a győri zenei életnek.