Valló István szerk.: Győri Szemle 1. évfolyam 1930.
I. évfolyam. 1-3. szám. 1930. január-március - Bedy Vince: A győri nemzeti rajziskola története
„Tsak azért esedezik egyedül, hogy Felsőbb Tisztség méltóztassék közbenjárása által hathatósabb Rendeléseket eszközöltetni a Felséges Helyről, egy illyen hasznos és épen szükséges Dolognak kegyesebb Apolgatására, a millyen nevezetesen a Rajzoló Iskola is." Az is hátráltatta a tanulókat előmenetelükben, hogy a város által megszerzett rajzoló-eszközök használatáért 6 krajcárt, az iskola takarításáért a gondnoknak pedig 1 polturát kellett fizetniök. Fizetni nem akartak — sokan nem is tudtak : inkább nem jöttek iskolába. 1 ) A sok panaszra a helytartótanács is szigorúbb eszközökhöz nyúlt : 1795-ben rendeletet adott ki, mely a rajzoktatás fejlődését igen föllendítette. E rendelet az iparos tanulókat oly hatállyal kötelezte a rajziskola látogatására, hogy a nélkül nem szabadulhatnak fel, a legények pedig nem lehetnek mesterekké. A rendelet pontjai a következők: 1. nagyobb városokban, hol a nemzeti főiskolához csatolva rajziskola, illetőleg rajztanfolyam is működik és a nemzeti főiskolának IV. osztálya is rendszeresítve van, melyben az ipari pályára készülő ifjak kedvéért a mértant, géptant is tanítják — : a mesterek már inasoknak sem vehetnek fel oly fiukat, akik a nemzeti iskola IV. osztályát el nem végezték és a rajztanfolyamot legalább 1 évig nem látogatták ; 2. minden tényleges iparosinas, akár végezte már a IV. osztályt és látogatta 1 évig a rajtanfolyamot, akár nem — : tartozik legalább is 1 évig a vasárnapi rajziskolát látogatni. Az ács- és kőművesinasok, akik falun dolgoznak nyáron : két télen át járnak ez iskolába ; 3. az inas fel nem szabadulhat a nélkül, hogy a rajziskolának egy éven át való szorgalmas látogatásáról bizonyítványt ne mutatna fel. Ha mégis valamelyik mester éneikül szabadítaná fel inasát, 4 frtot fizet büntetésül, a legény pedig tartozik pótolni az évi rajztanulást — különben mesterré nem lehet ; 4. a legények, akik oly helyeken szabadulnak fel, ahol nincs rajziskola, mihelyt vándorlásuk közben nagyobb városba jönnek, tartoznak az ott levő rajziskolát 1 évig látogatni, — különben mesterré nem lehetnek ; 5. akik az inasok közül irni és olvasni nem tudnak, tartoznak a vasárnapi ismétlő iskolát látogatni ; 6. a város a céhmesterek által évenkint írassa össze a tanköteles inasokat, tartsa számon iskolalátogatásukat és a mulasztókat büntesse meg. 1 ) U. o. Fasc. Rajzisk. Városok. Győr—Sopron—Komárom—Ruszt 1784—1848. Fasc. Rajzisk. főigazgató. 1790 —1797. — Fasc. kir. felügyelő 1787—1792.
