Bedy Vince: A pápóci prépostság és perjelség története /Győr egyházmegye múltjából 6. (Győr, 1939)
I. A pápóci prépostság
uthali, abdai, ikrényi és védényi tizedből részesedik. Mivel azonban tüzetesen nem jelöli meg a Számadókönyv, hogy e felosztás melyik évnek jövödelméhez tartozik, csak következtetésképen vonatkoztatjuk az 1539—1540. évre. Az újfalui, réthii és kapii tizedről már határozottan megmondja forrásunk, hogy ez az 1539. évi jövödelméhez tartozik: tehát ekkor Szathmáry győri kanonok volt. 130 ) Az is bizonyos, hogy a tizedből osztozkodó Szathmáry pápóci prépost is volt, mert iá Számadókönyv majd Szathmáryt nevezi meg, akkor nem szól a pápóci prépostról; mikor a pápóci prépostot említi, akkor meg Szathmáry nevét nem írja ki. Elfogadható okot is találunk arra, hogy miért nincs Szathmáry Ferenc 1530—40. években a győri osztozkodó kanonokok között. Mikor Bakits Pál, Ferdinánd király híve volt Győrnek és környékének ura, mint várkapitány, és a püspökség javainak haszonélvezője, akkor a János király párti esztergomiak nem jöhettek Győrré. Bakits mint korlátlan hatalmú úr az ő bizalmas titkárának, Tolnay Mátyásnak adta a prépostságot haszonélvezetre. Bakits uralmának letűnése után ismét Szathmáry Ferenc került vissza a prépostság birtokába. 1531—1533. Tolnay Mátyás. Elsőízben hatalmaskodási tényével találkozunk 1531-ben, mikor a nagyécsi hegyben két év óta nem gondozott, a káptalanra, mint földesúrra szállt bizonyos szőllőt a megszüreteltetett és 10 forint értékű bort vitt el róla, amit a káptalan visszakövetelt tőle. 131 ) 1533-ban mint pápóci prépost és Bakits Pálnak, a huszárok generális kapitányának titkára tanúsítja, hogy 4 kehely, ezek közül egyik Szent István kelyhe, egy ezüst kéz, ezüst füstölő, két pár aranyos ámpolna zálog ellenében 200 magyar forintot adott kölcsön Máté pannonhalmi főapátnak. 132 ) Forrásaink többé nem emlékeznek róla. Világi embernek kellett lennie; a kanonokok között nem fordul elő neve. 1541 —1558. Tranquillus Andronicus. Neve után ítélve olasz-dalmát származású férfiú, akiről régebben feltárt okmányaink nem íudíák megállapítani, hogy felszentelt pap, vagy világi ember volt-e? 133 ) Bizonyos, hogy 1534-ben már I. Ferdinánd király titkára volt, és Erdély130 } Kápt. II. Szám. k. 253—6. 11. 131 ) Győri kápt. m. lvt. III. Cth. 125. sz. 132) Egyháztört. Emi. II. 301. 1. — A pannonhalmi szt. Benedekrend tört. III. 71. 777. 1. 133 ) Pápóci prépoJlü. okmt. 8. Tárca. 830. sz.
